Szégyen ez a demokrácia híveinek: már egy jó kis vitapódium sem állhat csak úgy néhány tíz ember kedvéért az ország főterén, ugyanis ezekben a pillanatokban is bontják a Gulyás Márton vezette Közös Ország Mozgalom Agóráját a Kossuth téren. Pedig nagy történéseknek volt színhelye az Alkotmány utca 2. szám alatti építmény. Itt szentesítették ugyanis a balliberális pártok azt a választási törvénytervezetet, amely hasonlít Columbo hadnagy feleségére: sokat beszélnek róla, de még senki sem látta.
De ez végül is egy másodlagos kérdés, hiszen Gulyás képes volt arra, amire utoljára 2014-ben volt példa: egy ügyben egyesítette az ellenzéket. Majdnem még a Jobbikot is bevette a buliba. Erős kezdés volt ugyanis Zagyva György Gyula és Pörzse Sándor szerepvállalása a mozgalomban. De ők aztán valahogy kikoptak a csapatból, mentségükre legyen mondva, balos (?) pandantjaik, Csintalan Sándor, Stohl András és Gálvölgyi János is. Valljuk be, az akció kezdetén a heves bírálatokra adott zagyvai emberes zsidózás sem tett jót a demokráciáért küzdő forradalmárok harcának. De már ez is a feledés homályába vész, ahogy az Agóra is végóráit éli.
A jobbnál jobb ötleteiről és a bárki ellen tüntetni képes Gulyást viszont a Kossuth térre kiküldött tudósítónk nem látta demonstrálni az Agóra bontása ellen. De ez csak a látszat lehet, hiszen valahogy azért mégis a parlament elé kell terjeszteni a hétpecsétes titokként kezelt választási törvényjavaslatot. Ennek megszövegezése mellett pedig már meg kell kezdeni az alapozást arra az eshetőségre is, ha a parlamenti többség valamilyen rejtélyes okból mégsem cserélné le az általa még 2013-ban elfogadott jogszabályt az ellenéki javaslatra, amit még be sem nyújtottak. Egy polgári engedetlenség megszervezése pedig, lássuk be, nem könnyű feladat, amikor már alig van támogatója baloldalnak.
Az Agóra bontása viszont hatékonyan folyik: estére híre-hamva sem lesz már az folytonos elégedetlenség Kossuth téri színhelyének.
