TOP200 Tartalom
Egy felelősen gondolkodó, a karbonsemlegességet célul tűző hazai vállalkozás eddig hogyan juthatott zöldenergiához?
Lehoczki Balázs: Az elmúlt években egyre hangsúlyosabban éreztük a nagyvállalati ügyfeleink felől érkező igényt, érdeklődést a dekarbonizáció iránt. Ahogy kerestük számukra az utakat, egy nagyon egyszerű lehetőséggel találkoztunk: a zöldtanúsítványok vásárlásával. Ha egy zöldenergia-termelő előállít egységnyi zöldenergiát, ebből certifikátot készít és értékesít, akkor a vásárolt tanúsítvánnyal a cégek – papíron – kizöldíthetik az energiafelhasználásuk egy részét. Aki erre költ, támogatja a megújulóenergia-termelőket, de ennél – az ügyfeleinkkel egyetértésben – többre vágytunk: lehetőség szerint hazai termelésű, karbonsemleges energiára. Magyarországon sok naperőmű létesült az elmúlt években, de ezek nem a piacra dolgoznak, hanem a KÁT és a METÁR rendszer részei, így nem hozzáférhetők a vállalatok számára. Ezen a ponton, másfél-két éve találkoztunk össze a Solar Markttal.
Mécs Imre: Mi ekkor már arra kerestük a választ, hogy miként tudnának a naperőművek ezeken az említett, államilag támogatott rendszereken kívül működni, és a vállalati igényeket piaci alapon kiszolgálni. Az E.ON-nal közösen végrehajtott termékfejlesztés most ért abba a fázisba, amikor már a leendő ügyfelekkel tárgyalhatunk. Minden rajtra kész, 2024-ben tervezzük az első piacra termelő erőművek beindítását.
Mekkora igényt látnak erre a vállalatok részéről?
Lehoczki Balázs: Végeztünk egy nem reprezentatív felmérést az E.ON közepes és nagyfogyasztó vállalati ügyfelei között, hiszen őket szolgálja ki a létrejött Green Cloud Dekarbonizációs csomag. Százból heten mondták azt, hogy nem érdekli őket a lehetőség, 93-an pedig, hogy nagyon érdekli őket, sőt 10-15-en azonnali ajánlatot is kértek. Vagyis egyértelmű, hogy elképesztő az igény.
Mennyi zöldenergiát tudnak majd megtermelni, és ez hány cégre elegendő?
Mécs Imre: Első körben 270 megawattnyi beépített kapacitást tudunk előállítani, négy erőművel – ennek egyébként a beruházási igénye 100 milliárd forint feletti összeg. Kérdés, hogy a partnercégek az energiafelhasználásuk hány százalékát szeretnék zöldíteni. Az eddigi tárgyalások alapján döntően ötven vagy még magasabb százalékban igényelnének zöldenergiát, így ez a kapacitás 10-15 cégnek elegendő. Konzervatív becslések szerint a vállalati szektor energiafelhasználása harminc százalékban zöldül ki 2030-ig. Ehhez addig mintegy 15 ezer megawatt beépített kapacitásnak kell megépülnie. Ha mi 20 százalékos piaci részesedéssel számolunk – ami összhangban van az E.ON piaci részesedésével –, ehhez 3000 megawattra lenne szükség. Egy naperőmű maximum 60-65 megawatt beépített kapacitású, vagyis hosszú az út, amelyre ráléptünk, de ez a jövő.
Egy nagyvállalatnak nem éri meg beruházni és saját naperőműveket létesíteni?
Lehoczki Balázs: Egyszerűnek tűnhet egy naperőmű létrehozása, de nem az, illetve a beillesztése az ügyfeleink hagyományos villamosenergia-ellátásába sem magától értetődő. Mi abban hiszünk, hogy az ügyfeleknek a tőkét a saját vállalkozásukba érdemes invesztálni. Közel egy évig fejlesztettük a termékcsomagot, ami lehetővé teszi a lépcsőzetes „zöldülést”. Az energiapiaci működési modell sajátosságai miatt ehhez nagyon komplex tudásra és komoly befektetésre volt szükség, de az eredmény – úgy gondoljuk – európai szinten egyedülálló lett. Ha egy vállalat a saját épületei tetejére napelemet helyez, az is segítség, hiszen ezzel a fogyasztásának jellemzően a 10-20 százalékát zöldre válthatja. Mi pedig hozzuk a többit, amennyire szüksége van. A Green Cloudban az az innováció, hogy integrált megoldást nyújt. A zöldenergiát megtermeli a Solar Markt, az E.ON ezt eljuttatja a felhasználási helyre, és akár virtuálisan tárolja is. Huszonnégy órás hozzáférést biztosítva mindig gondoskodik arról, hogy a szükséges energiamennyiség rendelkezésre álljon, ennek érdekében akár hagyományosan termelt villamos energiával is kiegészítheti azt. Az időjárás változásait figyelembe véve éves átlagban garantálni tudjuk az ügyfelek által kért százalékos megoszlást a zöld- és a hagyományos energiafelhasználásukban.
Hogyan igazodnak ki a vállalatvezetők a villamosenergia-rendszer útvesztőiben? Például tudják-e, hogy mekkora a céges karbonkibocsátásuk?
Lehoczki Balázs: A Green Cloud-platformhoz csatlakozó ügyfeleket – a Planet Fanatics’ Network partnercégünkkel együttműködve – segítjük egy audittal, amely kimutatja, hogy az adott vállalat tevékenysége milyen szén-dioxid-kibocsátással jár, beleértve akár a beszállítói hálózatát. Nagyon sokan nincsenek tisztában a karbonlábnyomukkal, pedig nem egy nemzetközi nagyvállalat már csak olyan alvállalkozókkal dolgozik együtt, amelyeknek a működése megfelel a fenntarthatósági szempontoknak. A járműipari szegmens ebben élen jár, ez a magyar beszállítókat erősen érinti. Nagy üdítőital-gyártóknál vagy a telekommunikációs cégeknél pedig az ügyféloldal felől érkezik határozott, egyre erősödő nyomás a fenntartható működésre, így nekik is lépniük kell.
Ami egy vállalatvezetőnek meghatározó szempont: a zöldenergia ára hogyan kalkulálható?
Mécs Imre: A zöldenergia-ellátási szerződéseket 10-15 évre kötjük. Az árat egy árfolyosóban garantáljuk, ami legfeljebb 30 százalékos mozgást tesz lehetővé. Ez megkíméli az ügyfeleket a jelenleg kiszámíthatatlanul volatilis, hagyományos forrásból előállított energiaáraktól, ugyanakkor hosszú távú elköteleződéssel is jár.
Lehoczki Balázs: Az orosz–ukrán háború és az energiaválság idején az is lényeges szempont, hogy ez a zöldenergia az országhatárokon belülről érkezik, előre leköthető, így éveken át biztosan rendelkezésre áll. Az utóbbi hónapokban felértékelődött az ellátásbiztonság, a cégvezetők másképp gondolkodnak az energiaköltségeikről, mint korábban. Ma már az energiaköltségeik árbevétel-arányosan a 30-40 százalékot is elérhetik az eddigi néhány százalékhoz képest. Sőt, az is felmerülhet bennük: lesz-e egyáltalán elegendő energia a cégeik, gyáraik működtetéséhez?
Mécs Imre: Amikor elkezdtük a termék fejlesztését, a zöldenergia prémiumterméknek számított, amire bizony költeni kell. Ehhez képest ma jelentősen olcsóbb lehet, mint a fosszilis energia. Ha az árelőnyt pillanatnyinak is tekintjük – bár valószínűleg nem az, mert tömegével zárnak be fosszilis- és atomerőműveket Európában –, a fenntarthatóság ártól függetlenül az elsődleges szempont lesz a gazdaság minden szegmensében.
Fotó: Móricz-Sabján Simon
