A zöld építés hete Magyarországon

Hírek Tóth Balázs
Idén szeptember 12-16. között rendezik meg hazánkban a Nemzetközi Zöld Építés Hete rendezvénysorozatot. A közelmúlt globális és hazai sokkjai – a Covid-járvány, az ukrajnai háború, majd az energiaárak drasztikus emelkedése, a rezsicsökkentés korlátozása és az elszabaduló infláció miatt – soha nem volt még aktuálisabb, hogy egyre inkább zöld, illetve fenntartható épületekben éljen a lakosság. A Zöld Építés Hete eseményein példákon és jó gyakorlatokon keresztül mutatják meg a rendezők, hogy miért érdemes fenntarthatóbb környezetben élnünk.

A World Green Building Council (WorldGBC) kezdeményezésére elindított, több kontinensen átívelő Nemzetközi Zöld Építés Hete eseménysorozaton az ÉVOSZ Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozata (MAKÉSZ ) azokat a cégeket mutatja be, amelyeknek célja, hogy az épületeikkel, a fejlesztéseikkel, az energia-hatékonyság növelésével, az épületeik rezsijének csökkentésével a fenntarthatóságot növeljék. A MAKÉSZ tagjai a hét rendezvényein lehetővé teszik, hogy a résztvevők felkeressék az épületeiket, üzemeiket, és ezzel bemutassák, hogyan lehet zöld épületet építeni, hogyan lehet ilyen épülethez hozzájutni, milyen energetikai és környezetvédelmi eredményeket lehet elérni ezekkel a zöld építményekkel.

Kárpáti József, az ÉVOSZ-MAKÉSZ Környezettudatos és Szerelt Technológiás Szakmai Tagozatának elnöke egy pénteki sajtóbeszélgetésen jelezte, hogy napjainkban nagy kihívás előtt áll az építőipari szakma. A klímaváltozás elleni küzdelem, a CO2-kibocsátás csökkentése, lekötése, a karbonsemleges technológiák bevezetésének kötelezettsége szemléletváltást, új anyagok, a körforgásos technológiák bemutatását, oktatását, népszerűsítést követeli meg. A rezsiváltozás, az energiaválság felgyorsította a energiatakarékos épületek iránti igényt.A MAKÉSZ szerint a mostani energiaválság is rámutatott, a cél az, hogy minél többen élhessenek zöld házban, ezzel is csökkentsük a CO2-kibocsátást és növeljük a CO2-lekötést, ezzel is enyhítve az energiaválság, az infláció, a rezsiváltozás, a klímaváltozás okozta problémákat.

Cél a fa nagyobb arányú felhasználása

A tagozat tagjai elsősorban a favázas, és egyéb fa alapanyagú építési termékekből építik házaikat. A fa használatát indokolja, hogy 1,2-1,5 tonna CO2-ből 1 köbméter fa állítható elő, és a fák a tiszta oxigént a légkörbe bocsátják. Hasonlóan viselkednek más természetes, bio alapanyagok, mint a kender, és a szalma, amelyekből a feldolgozás után kiváló hőszigetelő anyagok készülnek. A tagozat szerint ezért Magyarországon is el kell érni, hogy minél előbb lehetővé váljék a többszintes uniós példák alapján 7 szintes favázas épület építése. Kárpáti József kitért arra, hogy egy átlagos téglaépület előállításához 1400 kWh/négyzetméter primer energiára van szükség, és egy ilyen épület fűtésére átlagosan évente 15-35 kWh/négyzetméter energia kell. Ennek alapján 50-140 évre elegendő fűtési energiát használunk el az ilyen épületek előállítására, és ennek megfelelő károsanyag-kibocsátást idézünk elő, emellett növeljük a klímakatasztrófa esélyét a hagyományos technológiák alkalmazásával. A klímavédelmi kötelezettségek miatt egyre nagyobb az igény a faipari termékek iránt, de a feldolgozóipar nehezen követi az igényeket. Meg kell vizsgálni, hogy mire használhatók fel a hazai fafajták, ugyanis az éves kitermelhető növekmény jóval több, mint amit a gazdaság jelenleg fel tud használni. A fa importot csökkenteni kellene, ezzel párhuzamosan a hazai felhasználást növelni, emellett a hazai fafajták építőipari felhasználását is bővíteni kellene, ezzel is növelve az itthoni zöld, energiahatékony lakóépületek, családi házak építését.

Új szabályozás lép életbe

Kárpáti József arról is szólt, hogy 2023. január 1-től várhatólag változik az épületenergetikai számítás, megszűnik a megújuló energia minimális mennyiségének használata, nagyobb hangsúlyt kap a CO2-lekötés, és -kibocsátás mértéke. Ezzel szorosan összefügg a karbonsemlegesség növelése. A MAKÉSZ közgyűlése emiatt úgy döntött, hogy az Energia Tanúsítvány CO2-kibocsátással, a karbon semlegesség mértékével kapcsolatos adatait külön kiemeli, és minden elkészült épülethez a CO2-kibocsátás mértékét mutató igazolványt fog átadni a tulajdonosnak.

Budai Henrietta, a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének titkára kiemelte: Magyarországon mintegy 4,2 millió lakóingatlan van, ennek nagyjából fele-fele lakás, illetve családi ház. A szakértők szerint hazánkban évente mintegy 100 ezer lakást kellene felújítani, ami a hazai épületállomány nagyjából 2,5-3 százaléka. Ezzel szemben napjaikban csak a lakásállomány egy százalékát újítják fel.

TÓTH BALÁZS

 

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink