A lengyel infrastrukturális tárca által közzétett közlemény szerint a lancuti konferencián a projekt eddigi nyolc résztvevőjéhez (Litvánia, Lengyelország, Ukrajna, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Törökország) két további ország – Fehéroroszország és Horvátország – is csatlakozott.
Andrzej Adamczyk lengyel infrastrukturális miniszter a konferencián kilátásba helyezte: a projekthez hamarosan Lettország, Észtország és Finnország is csatlakozni fog. Elmondta: a Via Carpatia terve 7,7 ezer kilométernyi közutat foglal magában, a több mint 110 millió lakosságú régiókon halad át.
Az értekezleten két dokumentumot fogadtak el: a Lancut III. nevű, a közép- és dél-európai közlekedési együttműködés megerősítését célzó nyilatkozatot, valamint az Európai Bizottsághoz benyújtandó kérvényt az épülő közlekedési folyosónak a TEN-T hálózatba való beiktatására.
Az Európai Parlament már 2016-ban támogatta, hogy a Balti-tengert az Égei-tengerrel és a Fekete-tengerrel összekötő, autópálya-, illetve gyorsforgalmi szakaszokból álló közlekedési folyosó a TEN-T részeként épüljön meg.
A konferencián részt vett Marek Kuchcinski, a lengyel alsóház elnöke is. Felolvasták Jaroslaw Kaczynski levelét. A lengyel kormánypárt elnöke ebben úgy látta: a közlekedési folyosó létesítése a Kárpátok-régió összes országa számára "rendkívüli súllyal bír", hozzájárul a térség és az Európai Uniós kohéziójához. Felidézte: a projektet 2006-ban ikertestvére, Lech Kaczynski néhai lengyel államfő kezdeményezte.
Magyarországot az értekezleten Tóth Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára képviselte. A projekt magyarországi szakasza mintegy 340 kilométeres, Miskolcot és Debrecent is érinti. Áder János köztársasági elnök márciusi lengyelországi útja alkalmából közölte: a Via Carpatia teljes magyar autópályaszakasza 2022-re befejeződik.
Borítófotó: PuzzlePix / Dreamstime
