A munkaerő is ugyanúgy megmérettetik a piacon, mint a termékek vagy szolgáltatások, árát, vagyis a munkabért a kereslet-kínálat aktuális viszonya határozza meg – véli Balogh Károly. Miközben sok magyar munkavállaló dolgozik külföldön, ami nyilvánvalóan csökkenti az itthon elérhető munkaerő mennyiségét, a dinamikusan bővülő multinacionális szektorban a cégek kiemelkedő vállalati kultúrát, átlagon felüli bérezést és vonzó juttatásokat kínálnak és ezekkel a vonzó feltételekkel a magasan képzett, motivált munkavállalókat elszipkázzák.
Valódi keresleti piac alakult ki, ami lehetővé tette, hogy nőjenek a bérek és ezáltal a vásárlóerő, ami örvendetes.
Az viszont, már sokkal kevesebb vidámságra ad okot, hogy a kkv-k számos területen azzal szembesülnek, hogy a minőségi munkaerő még magasabb bérért sem érhető el számunkra. Ugyanakkor a magyar gazdaság több szektorában a bérrendezések ellenére sem enyhült a munkaerőhiány és a munkaerő színvonala is átlagos maradt.
Ha a munkaerőhiány abszolút hiányként jelentkezik – mutatott rá az elnök – az nagyon komoly versenyképességi hátrányt jelent. Éppen ezért nem lenne helyes, ha a magyar gazdaság fejlődése amiatt bicsaklana meg, hogy a környező országokban kedvezőbb körülmények várják a munkavállalókat. Magasabb bérek, esetleg több lehetőség. Ezért bizonyos ágazatokban megoldást jelentene a szervezett formában megvalósított munkaerő-import. Mindenki számára megnyugtató lenne, ha ez rendkívül kontrollált keretek között, bizonyos államközi kapcsolatokon keresztül történne, kifejezetten azzal a céllal, hogy a felbillent kereslet-kínálati egyensúlyt egészséges irányba mozdítsa el.
A külföldről beáramló munkaerő nem olcsóbb, sőt az esetek többségében többet kell fizetnie a munkáltatóknak, ezáltal nem érheti hátrány a magyar munkavállalót a bérek tekintetében
– hívta fel a figyelmet a szakember.
Ennek eredményeként olyan impulzust kapna a magyar munkaerő-piac, amelynek köszönhetően a magyar munkavállalók fogékonyabbak lennének a szakmai továbbképzésekre, a belső karrierutakra és a teljesítmény, a munka minősége is javulna. A másik oldalon, a munkáltatók, a kkv-k versenyképessége pedig ugrásszerűen nőne. A versenyképesség pedig tudjuk, hogy növeli a termelékenységet és ezáltal a béreket. Egyszóval nem szabad félni ettől a ’veszélytől’. ez sokkal inkább mindenki érdeke.
Bartha Tamás gulyás a nyúlütés versenyszámában az Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozón Hortobágyon 2023. május 27-én.
Fotó: MTI/Derencsényi István
Balogh Károly emlékeztetett: ma is a kkv szektor alkotja a munkaerő legnagyobb felvevő piacát. Nagyon sok kis cégről beszélünk, akik 10-20 munkavállalót foglalkoztatnak, jelenlétük komoly nemzetgazdasági szereppel bír. Az ő helyzetükben igenis kiélezett kérdés az, hogy marad-e megfelelő minőségű munkavállaló. Sokszor hallunk olyan helyzetekről, hogy az éttermek és a szállodák azzal szembesülnek, hogy sok pénzért, magas munkabérért sincsen már munkaerő.
A környező országok mintája alapján kedvező lehet, ha munkavállalók érkeznek, és azt a fajta munkát, amit nem tudnak ellátni a magyar munkavállalók, el tudják látni.
Az elnök úgy véli, a munkaerőhiány, illetve, azok az elszívó hatások, amik csökkentik a kkv-k lehetőségeit a munkaerőpiacon, többé-kevésbé országosan mindenütt sújtják a vállalkozásokat. Hajdú-Bihar viszont, speciális helyzetben van, mert az az elmúlt tíz évben ebbe a megyébe érkeztek a legnagyobb beruházások, amelyeket elsősorban a multinacionális vállalatok hajtottak végre. Ennek jelentős munkaerő-piaci kihatása van, ami kemény versenyre kényszeríti a helyi kkv-kat. Ugyanakkor lehetőség is számukra.
Debrecenben a legnagyobb kihívás a multik részéről, de én hiszem, hogy egyúttal itt van a legnagyobb lehetőség is.
Éppen ezért az újonnan megválasztott elnökség azon kíván munkálkodni, hogy – elsősorban a helyi kkv-k – a legtöbbet tudják kihozni ebből a szimbiózisból. A magunk eszközeivel mindent megteszünk azért, hogy minél több kis-, és középvállalkozás válhasson megyénkben megtelepült nagyvállalatok beszállítójává, illetve szolgáltatójává. Az új elnökség mindent elkövet azért, hogy a multik megismerjék a VOSZ híd-és integrátori törekvéseit, mert egyik célkitűzésünk, hogy hatékonyan tudjuk segíteni a szektorok közötti párbeszédet, illetve a konkrét üzleti kapcsolatok kialakulását. Ennek előmozdítására létrehoztunk egy külön szekciót, amiről azt gondoljuk, igazi ”debrecenikum”.
Borítókép: MTI/Derencsényi István
