Ezt a fajta luxust, ma már a nagyok se engedhetik meg maguknak, egyszerűen azért mert az albumok már nem fialnak annyi pénzt mint hajdanán. Annak ellenére sem, hogy az elmúlt pár évben a zeneipar kikerült a gödörből és növekedési pályára került. 2016-ban 15,7 milliárd dollár folyt be a zeneiparba, 6 százalékkal több mint egy évvel korábban.
Az előadóknak viszont nem tetszik a mostani rendszer. Jelenleg ugyanis minden zeneértékesítésből megkeresett 1000 dollárból csak 140 jut egy zenekarnak. Ebből pedig még a menedzserek, az ügyvédek és a producerek is elteszik a maguk részét, így a végére a tagoknak már csak 23 dollár jut az ezresből.
Ennek fényében nem csoda, hogy néhány előadó úgy döntött, hogy inkább a saját számaiból csinál reklámfelületet.
De hogy mennyit fizetett a Coca-Cola, hogy Drake a Sprite-ról énekeljen? Vagy a Ray-Ban, hogy Rihanna a napszemüvegüket dalba foglalja? Nincsenek hivatalos adatok, csak iparági pletykák. Az utóbbi esetben például egy 125 ezer dolláros szerződésről szól a fáma, ami persze a nagyoknak aprópénz, viszont nem kell annyira osztozkodni rajta mint egy CD eladásán.
A legtöbb pénzzel azonban a turnézás kecsegtet. Ám pont ezért, a koncert jegyárak is emelkedő pályára álltak. Főleg az Egyesült Államokban súlyos a helyzet, ahol a drámaíró R. Eric Thomas nemrég azon kesergett, hogy pár éve ha koncertre ment, 225 dollárért még VIP helyet is tudott venni, ma már viszont ha a színpad közelébe akar kerülni, akkor 400 dollárt (109 ezer forintot) kell legalább leszurkolnia.
A turnéknak hála a zeneipar nemzetközi hírességei olyan összeget akasztanak le, amihez képest a mozisztárok pármilliós gázsijai szinte már eltörpülnek. Taylor Swiftnek volt olyan turnéja, amin 85 helyen lépett fel, a koncertekre mintegy 2,2 millió ember foglalt jegyet, összesen pedig mindezzel 250 millió dollárt kerestek, ami átváltva 71 milliárd forintnak felel meg. Persze hogy mennyi vándorolt ebből közvetlenül Swifthez, azt nem tudni. A Billboard 61 millió dollárt (17 milliárd forintot) lát reálisnak.
