A TOP 200: élen a fenntarthatóságban

Hírek Figyelő.hu
Kiemelkedően teljesítenek a magyar TOP 200 cégek a fenntarthatósági kritériumokban. Példamutató magatartásukkal jó hatással lehetnek a hazai mikro-, kis- és középvállalkozásokra, amelyek nem igazán hallottak a mostanság a konferenciákon oly sokszor emlegetett ESG-szempontokról. Egyelőre távolinak látszik a cél, hogy adatokkal és vállalásokkal alátámasztott riportokat állítsanak elő a környezetvédelem, a társadalmi felelősségvállalás és a tudatos vállalatvezetés kapcsán. Pedig a TOP 200-as cégek több mint 70 százalékának már van ilyen jelentése.

Tartalom a Figyelő TOP200 kiadványból

Napjaink gazdasági kihívásai égetőbb feladatokat és kihívásokat gördítenek a vállalatok elé. Olyanokat, mint az adózási környezet változásai, a beszerzési árak emelkedése, a szállítói lánc nehézségei, az emelkedő kamatok, bérek, a növekvő importköltségek, a rekordmagas energiaárak és az utóbbi években nem tapasztalat inflációs környezet. Könnyű belátni, hogy ezek mellett nehéz a fenntarthatóságot a legfontosabb teendők közé tennie egy vállalatvezetőnek.

Ugyanakkor az ESG-szempontok (Environment, Social, Governance) bevezetése, különösen a környezetünk megóvása nem igazán várhat. A szabályozói környezet egyre fokozza azokat az elvárásokat a vállalati szektorral szemben, amelyek miatt már nem csak a bankok, valamint a nagyvállalatok feladata lesz a tudatos és fenntartható működés.

Az ESG-szemlélet bevezetése és ennek transzparens kinyilatkozása először a tőzsdén jegyzett nagyvállalatoknál volt tetten érhető, mivel jó néhány tőkebefektető, alapkezelő preferálta, akár előírta a porfóliójába azon cégek papírjait, amelyek élen járnak a fenntarthatóság területén. Több befektető egyenesen kizáró okként tekintett arra, ha egy társaság erőteljesen hátráltatta az EU klímacéljait, illetve figyelmen kívül hagyta a munkavállalói vagy vállalatvezetési normákat.

A tőzsdei cégeknek emiatt is érdekükben áll kiemelten foglalkozni a témával, komoly lépéseket tenni például a karbonlábnyomuk csökkentésére, valamint riportokat, jelentéseket írni, konkrét vállalásokat tenni az EU irányelvei szerint. Ezeken belül talán a legismertebb célkitűzés a környezetvédelemhez tartozik, és a szén-dioxid radikális, 55 százalékos kibocsátáscsökkentését irányozza elő 2030-ra az 1990-es értékhez viszonyítva. 2050-re pedig az Európai Unió célja a teljes karbonsemlegesség.

Az Opten 2022. január 3-án vezette be Magyarország első ESG-értékelési rendszerét index formájában, ahol minden hazai vállalatot ESG-szempontok alapján egy 1–10-ig terjedő skálán értékelnek. Később elkészítette hozzá az E-S-G alindexeket, amivel nagyobb betekintést enged a társaságok erősebben és gyengébben teljesítő pilléreibe. Az index több mint 75 paramétert vesz számításba az értékelés során és hetente frissül a feldolgozott adatok alapján. A mutató összeállításánál a modellezés során az egyik legnagyobb szakmai nehézséget az jelentette, hogy az ESG-szempontból releváns adatok nehezen hozzáférhetők, nincsenek olyan transzparensen megjelenítve, mint a cégek működését bemutató beszámolók, eredménykimutatások, amelyek bárki számára könnyen elérhetők.

Éppen ezért elismerést érdemelnek azok a vállalatok, amelyek transzparens módon publikálják a fenntarthatósági, más néven ESG-jelentésüket. A cég a mesterséges intelligencia eszközével, fejlett IT-megoldásokkal kutatja a társaságok ez irányú riportjait, és a jelenlegi TOP 200 vállalatból 147-nek van elérhető, a fenntarthatósággal összefüggő aktuális jelentése. Ez a több mint 70 százalékos arány példaértékű, hiszen a kkv-szektorban az egy százalékot sem éri el a jelentések aránya.

Jó néhány kkv eljut addig, hogy a weblapján közzétesz környezetvédelemmel kapcsolatos híreket, termékeket, szolgáltatásokat, ahol sok esetben felmerülhet a greenwashing (zöldnek látszódás) jelensége. Azonban a 2023-tól hatályba lépő CSRD-rendelet már konkrét kötelezettséget jelent a több mint 250 főt foglalkoztató vállalatok számára, miszerint már az ESG-rekordokról is nem pénzügyi jelentést kell készíteniük. Kevés cég felel meg ennek a szabályzatnak a mostani működési, jelentéstételi rendszerével. Ennek megfelelően jelentős többletmunkát eredményez majd a regulátori megfelelés, elsősorban kapacitásoldalon.

A fenntarthatóbb, környezetkímélőbb működés, az ezzel kapcsolatos fejlesztések, vállalások szerves részei egy ESG-jelentésnek, és ebben most jelentős külső motivációt kaptak a vállalatok, hiszen elképesztő mértékű, folyamatos drágulás tapasztalható az energiaárakban. Így a fogyasztás csökkentésére irányuló beruházások megtérülési ideje jelentősen lerövidült.

Talán némi megnyugvást jelenthet számunkra, hogy a legnagyobb karbonlábnyomú nagyvállalatoknál a tudatos lépések és eredmények visszaigazolást nyernek az Opten ESG-indexében is. A 250 millió forintnál alacsonyabb árbevételű vállalkozások mindössze egyharmada ért el az átlagnál jobb eredményt. Ugyanakkor a 10 milliárd forint feletti árbevételt elérők már sokkal tudatosabban foglalkoznak a környezetvédelem, a társadalmi kérdések és a vállalatirányítás témájával, hiszen az utóbbiak táborában a cégek 85 százaléka teljesített átlag felett.

A TOP 200 cégnél az átlag feletti ESG-értékkel büszkélkedők százalékos aránya ennél még magasabb, 90 százalék feletti.

Az Opten 2022 tavaszán tette elérhetővé az ingyenes ESG-kérdőívét, amelyen bármely vállalat visszajelzést kaphat a jelenlegi ESG-érettségéről. A nyilatkozat 60-65 kérdést tartalmaz arányosan az E-S-G témákból, figyelembe véve a finanszírozói kört szabályozó taxonómiarendeletet is. A regisztrált vállalkozások a kitöltés során kideríthetik, hogy képesek-e válaszolni az összes megfogalmazott kérdésre. Ezenfelül a feleleteikkel módosíthatják a korábbi ESG-index-értékeiket, ezáltal kedvezőbb finanszírozási helyzetbe kerülhetnek egy jövőbeli fejlesztésük során. A kitöltött nyilatkozat után pedig egyszerűbb összeállítani azt a cselekvési tervet, ami által a vállalat is egy fenntarthatóbb, a klímacélokat szem előtt tartó működésre transzformálhat.

Dr. Csorbai Hajnalka, az Opten stratégiai igazgatója kiemeli: „Ugyan Magyarország a 2030-as soron következő klímacélok elérésében az átlagos EU-s országoknál jobb helyzetben van – különösképpen köszönhető ez a rendszerváltás utáni szocialista nehézipar leépülésének –, de az erős vállalati szerepvállalás nélkül biztosan nem lehetséges tovább fejlődni és a 2050-es karbonsemleges működést reálisan teljesíteni.”

Ezek is érdekelhetnek

További híreink