Ebben az új, lassan már valósággá is váló világban a mobilunkhoz akkor is bátran fordulhatunk, ha épp le akarunk fogyni vagy a munkahelyünkön jobban akarunk teljesíteni. Mivel a napi teendőinket a szenzorain keresztül folyamatosan követi, és online eléri a teljes internet tudásanyagát, így a gépben lévő mesterséges intelligencia az élet számtalan területén el tud látni minket tanácsokkal.
Ha a kínai telekommunikációs óriás, a Huawei betartja az ígéreteit, akkor mindez alig három év múlva már valósággá is válhat. A terveik elsőre talán kissé hihetetlennek tűnnek, de érdemes számba venni, hogy az első öntanuló gépi asszisztensek már évek óta jelen vannak a piacon. Persze az Amazon, az Apple vagy a Google fent említett rendszerei egyelőre csak egyszerűbb feladatokat tudnak ellátni.
Ugyanakkor már most is vannak olyan tesztverziók, melyek például előre beállítják az ébresztőt, ha azt látják, hogy enélkül a felhasználó nem érne el egy neten lefoglalt repülőjáratot. Akik aggódnak a személyes adataik védelme miatt, azoknak minden okuk megvan, hogy frászt kapjanak: ezek a megoldások csak akkor tudnak érdemben fejlődni, ha a mobiljaink a lehető legtöbbet tudják rólunk.
De hiába az a néhány aggódó hang, úgy tűnik, ennek a trendnek nem lehet megálljt parancsolni.
Abban, hogy néhány szoftver mesterséges intelligenciát (Artificial Intelligence – A.I.) használ, egyébként nincs semmi forradalmi. Primitívebb fajtáikat a számítógépes játékok már évtizedek óta alkalmazzák. Az akciójátékokban ugyanis fontos, hogy a gépi ellenfelek reagáljanak a játékosra és kiválasszák a megfelelő támadási technikát. Ha valaki leül egy második világháborús lövöldözős játék elé, akkor nyilván csalódott lenne, ha az összes – digitális – német katona eszetlenül a puskacsöve elé rohanna. Persze mivel a magas fokú hatékonyság túlságosan is megnehezítené a játékosok dolgát, a programozók ügyelnek arra, hogy az ellenfelek ne legyenek túl okosak.
A világ talán leghíresebb mesterséges intelligenciájánál, az IBM Watson-jánál persze már nincsenek ilyen megkötések. Ezt az újabb generációs öntanuló szuperszámítógépet először 2011-ben kapta fel a sajtó, amikor az amerikai Jeopardy! vetélkedőn – a nálunk korábban Mindent vagy semmit! néven ismert műsorban – legyőzte az emberi ellenfeleket, méghozzá anélkül, hogy az internetre lett volna kapcsolva.
Az elmúlt években az IBM gépe rengeteget okosodott: új ételrecepteket talált ki, háborús veteránoknak ad tanácsot biztosítóválasztásban, valamint életvezetési döntésekben, és fejlődött a szövegértése is. Egy üzenetnek nem csak a tartalmát, de a stílusát is fel tudja ismerni. Ha egy levél sértő vagy unalmas, tippeket tud adni az írás feltupírozására. A háromezer processzoros gép a Novo Nordisk nevű gyógyszergyártónak például azzal segített be, hogy a betegeknek személyre szabott kezelési módokat ajánlott. Ehhez több százezer orvosi tanulmányt olvas el: csak ebben a projektben akkora információmennyiséget kezel, amelyet egy embernek több száz évbe telne elolvasni.
Nem Watson az egyetlen A.I., amely jobb döntéseket hoz, mint sok diplomás tudós. A Massachusettsi Műszaki Egyetemen olyan gépi intelligenciát hoztak létre, amely nagy adatcsomagoknál ki tudja választani, hogy a pontos előrejelzésekhez milyen tényezőket kell vizsgálni. Amikor próbára tették a tudását, arra voltak kíváncsiak, hogy 10 napon belül mely diákok fognak kiesni az egyik tanfolyamról. Emberi ellenfelei azt figyelték, hogy ki olvasta el a kiosztott jegyzeteket, illetve ki mikor adta be a feladatokat. A gép viszont inkább azt nézte, hogy a diákok mennyi időt töltöttek a kurzus honlapján, valamint mikor kezdtek el dolgozni a tételeken. A végeredményt látva pedig ő járt el bölcsebben. Az előrejelzései ugyanis pontosabbak lettek.
Az értelmes gépektől való félelem szinte egyidős a számítógépekkel. Stanley Kubrick 2001 Űrodüsszeia című, 1968-as filmjében HAL9000 az űrhajósok ellen fordul, de az MI felbukkan az 1970-ben készült Colossus: The Forbin Project című filmben is, amely arról szólt, hogy egy szuperszámítógép, amely behálózza a világot az emberiség ellen támad, és a Föld lakosságát a rabszolgájává teszi. Azóta a koncepció szervesen beépült a populáris kultúrába, főként az 1984-óta öt részt megért Terminátor filmeknek, illetve a Mátrix trilógiának köszönhetően.
Ám ez a félelem nem csak az írók fantáziájában létezik. Több elismert fizikus – így például Stephen Hawking, Max Tegmark és Frank Wilczek – szerint az A.I. akár a vesztünket is okozhatja. Szerintük előfordulhat, hogy idővel a gépek elkezdenek olyan komplex műszereket feltalálni, amiknek már nem is értjük majd a működését, okosabbak lesznek a vezetőinknél és a pénzügyi piacoknál, és emiatt előfordulhat, hogy a fejünkre nőve lassan kiszorítanak minket a vezető posztokról.
Ennél is vészjóslóbban fogalmaz Elon Musk a Tesla Motors alapítója, aki szerint minél fejlettebb egy robot, annál kevésbé tiszteli a tervezőjét. Szerinte szuperokos masinák idővel spamnek (levélszemétnek) nézhetik az embert, akit el kell törölni a Föld színéről…
