A magyarországi tógazdasági haltermelés volumene 2022-ben 20 816 tonna volt, ami 3,3 százalékkal volt alacsonyabb az előző évi mennyiséghez képest – írta az Agrárszektor.hu. A korábbi évekhez hasonlóan tavaly is három régió (Észak-Alföld, Dél-Dunántúl és Dél-Alföld) adta a haltermelés több mint 80 százalékát.
Gazdaságilag Magyarország legfontosabb halfaja a ponty,
amely a tógazdasági étkezési célú halhústermelésből 80 százalékot is meghaladóan részesedett az elmúlt év során.
A hazai haltermelés meghatározó részét a tógazdaságok adják, amelyek területe 25,5 ezer hektárra terjed ki. Az intenzív rendszerekben előállított halmennyiség a megelőző évhez képest 9 százalékkal emelkedett, 6174 tonnára, amiből az étkezési célra termelt hal 4827 tonna volt. A halak és halászati termékek exportértéke tavaly 9 milliárd forintot, importértéke 54,5 milliárd forintot ért el.
2022-ben a halastó művelési ágban 30 042 hektár tóterület szerepelt a nyilvántartásában, ebből az üzemelt tóterület nagysága 25 514 hektár volt. Magyarországon a 2022-es évben az üzemelt halastavak 66,7%-án étkezési hal, 21,6%-án növendék hal előállítása történt, 7,8%-át ivadéknevelésre, a fennmaradó 3,9%-ot pedig egyéb célra hasznosították a termelők – derült ki az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) legfrissebb jelentéséből. A korábbi években hazánkban a teljes tóterületnek mintegy 90%-a üzemelt, ezzel szemben 2022-ben 85%-ra csökkent az üzemelt tóterület nagysága. Ennek egyik oka a haltermelés feladása, és a terület szántófölddé történő átalakítása lehetett, amint arról Lévai Ferenc, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MA-HAL) szóvivője is beszámolt korábban az Agrárszektornak.
Most azonban ott tartunk, hogy nem érdemes halat termelni, a tógazdaságok egy része nem fogja tudni folytatni a tevékenységet. Ezzel pedig elindul az ágazat visszafordíthatatlan erodálódási folyamata
– mondta tavaly ősszel Lévai Ferenc.
Jó hír azonban, hogy a tavalyi év viszontagságai – mint például a magas takarmányárak, a száraz és aszályos időjárás, a halevő madarak okozta károk és az ágazat szereplői által igényelhető támogatások hiánya – után kicsit fellélegezhetnek a hazai termelők.
A téli és kora tavaszi esők sokat javítottak a talaj nedvességtartalmán, és a kalászos állományok is szépen festenek, ami azt jelenti, hogy olcsóbb lesz a takarmány, és a Dunántúlon is megteltek a tavak. A tartás és a takarmányozás helyzete nagyságrendekkel jobb, mint tavaly ilyenkor – számolt be róla nemrég Lévai Ferenc.
Tórekonstrukciót összesen 109 hektáron végeztek, ami a 2021-es évi 97 hektár rekonstruált tóterülethez képest 12%-os emelkedést jelent. A területi adatok évenkénti változásához többek közt az adatszolgáltatói kör módosulása is hozzájárul, illetve a kedvezőtlen környezeti viszonyok – aszályos időjárás – miatt előfordulhat módosulás. Ezenkívül a területi adatok eltérése a tóban található nádas gyérítéséből is adódhat vagy szakhatósági ellenőrzés során felmerülő felmérési, térképezési és területszámítási hiba kijavítása, valamint művelési ág változása miatt is módosulthat az üzemelt halastóterület nagysága.
Az AKI jelentéséből az is kiderült, hogy a tógazdaságok termelési egységei az eltérő módon kiépített tórendszerek és különböző rendeltetésű tavak. A tórendszer kiépítésének módját a földrajzi viszonyok határozzák meg. A halastavak típusainál a domborzati viszonyokkal összefüggő regionalitás a jellemző. Amíg a dunántúli dombvidéken a völgyzárógátas halastavak a tipikusak, melyeket kis vízfolyásokon mederduzzasztással létesítenek, addig az Alföld területén a nagy kiterjedésű, körtöltéses halastórendszerek jellemzők, amelyeket az 1960-as, 1970-es években az Alföldön kiépített, az öntözést és a halászatot szolgáló, a fő- és mellékcsatorna-rendszerek látnak el vízzel.
Magyarországon az intenzív üzemi haltermelés főként az átfolyóvizes és a recirkulációs rendszerű medencés haltermelő rendszereket, ezenfelül a ketreces haltermelést jelenti.
Ebbe a kategóriába soroljuk intenzitásánál fogva az átfolyóvizes rendszerű föld- vagy betonmedrű tavakban történő pisztrángtermelést is.
A zárt rendszerekben a haltermelés minden fázisa folyamatos kontroll mellett történik, a természetes folyamatok alig vagy egyáltalán nem befolyásolják a termelést, ennek következtében mindig közel azonos minőségű halhús előállítására van lehetőség. Magyarországon intenzív haltermelési rendszert 2022-ben 22 vállalkozás 24 telephelyen üzemeltetett. A precíziós rendszerekben termelt hal mennyisége 6174 tonna volt, ami az előző évhez mérten 9%-os bővülést jelentett, az étkezési célra megtermelt hal mennyisége 4827 tonna volt 2022-ben.
A halgazdálkodás területén egyre jobban megmutatkozik a munkaerőhiány.
A jelentés szerint az pedig csak tovább rontja a helyzetet, hogy a termelésben dolgozóknak rendkívül magas az átlagéletkora. Továbbá az emelkedő munkabérek kigazdálkodása is nagy terhet jelent a vállalkozások számára. A halászati ágazatban az előző évekhez képest némileg visszaestek a foglalkoztatás mutatói a 2022-es évben. Az akvakultúra ágazatban teljes munkaidőben 1225 főt, míg részmunkaidőben 175 főt alkalmaztak, ezen felül 123 fő pedig segítő családtagként dolgozott 2022-ben. A rendszeres munkát végzők 87,5%-a teljes munkaidős főállású foglalkoztatott volt. A főállásban foglalkoztatottak közül 80,2%-ban férfi munkaerőnek kínáltak munkát. A tógazdasági technológiára jellemző, hogy magas az élőmunka-igénye, ami nehéz fizikai munkát is jelent egyben. Az elvégzendő munkák nagyrésze idényjellegű, ezáltal tavaszi és őszi munkacsúcsokat okoznak.
A bruttó átlagkereset a halászati ágazatban 2022-ben a KSH adatai szerint 317 021 forint volt, ami 16%-kal alacsonyabb, mint a mezőgazdaságban dolgozók havi bruttó átlagkeresete.
Ugyanakkor a megelőző évhez képest több mint 16%-kal magasabb bérért dolgoztak a munkavállalók a halászati szektorban. Az elmúlt néhány évben az összes foglalkoztatott létszáma 1200-1700 fő körül mozgott, amin belül az éves szinten foglalkoztatottak száma folyamatosan csökkent, illetve stagnált. Az akvakultúra ágazatban a 2022-es évben mintegy 5%-kal kevesebben dolgoztak, mint 2021-ben. Az alkalmi munkavállalók által ledolgozott munkanapok száma ellenben folyamatosan növekedett 2019-ig, ezt követően némi csökkenés volt megfigyelhető az adatokban. A 2022-es évben viszont 16%-kal emelkedett az alkalmi munkavállalók nap/főben megadott értéke, ezen belül az alkalmi férfi munkaerő foglalkoztatása 15,8%-kal növekedett a megelőző évhez képest.
Borítókép: MTI/Balázs Attila
