De kezdjük az elejéről: Stephen K. Bannon 1953-ban született a virginiai Norfolkban, egy ízig-vérig demokrata családban. Fiatalon katonai iskolába járt, majd a US Navy (amerikai haditengerészet) szolgálatába állt.
Carter elnök alatt a haditengerészetben érte az első olyan behatás, amely a jobboldal felé terelte. A demokratapárti elnök alatt ugyanis az amerikai hadsereg hírneve megromlott, a katonák már-már nevetség tárgyává váltak, amit Bannon közvetlen közelről tapasztalhatott meg. Nem is maradt sokáig kötelékben ezután, 7 évnyi szolgálat után hazautazott tanulni.
Először a georgetowni egyetem nemzetbiztonsági szakát, majd a Harvard Business School mesterképzését végezte el. 29 évesen – rögtön egyetem után – pedig a Goldman Sachs pénzintézet munkatársa lett. Itt sem maradt túl sokáig, a 80-as évek végén megalapította saját pénzügyi alapját, amely a Nyugati-parti médiavállalkozásokra szakosodott.
Sikereinek köszönhetően közel került a demokrata elithez, így megismerte miként manipulálják a pénzvilágot, és hogyan károsítják a vállalkozókat. Olyan vállalkozókat, mint amilyen maga Bannon is volt. Így aztán hátat fordított a demokraták piszkos világának és új utakat keresett magának. Ehhez azonban anyagi függetlenségre volt szüksége. Ezt, bármily meglepő, egy tévésorozatnak köszönheti: a Seinfeldnek. Öt rész tulajdonjogát vásárolta meg a sikeres amerikai sorozatból. Csak megbecsülni tudjuk, mennyi pénz folyt azóta Bannon számlájára ebből, de az összeg százmillió körül lehet.
Ott ült a 2005-ben indított Breitbart News kiadóbizottságában, aminek a célja – Andrew Breibart szavaival élve – egy “jobboldali Huffington Post” létrehozása. Breitbart halála után, felismerve a hatalmas lehetőséget, Bannon megvette a hírportált.
A Breitbartnál megvalósíthatta a saját elképzeléseit: megcélozta azt a nemzedéket, akik már az internetről – laptopról vagy okostelefonról – informálódnak. Ráadásul a Breitbart olyan provokatív hangnemben támadta a mainstream médiát, leleplezve hazugságaikat, amely kifejezetten a fiatalabb generációknak az érdeklődését keltette fel. Nem csoda, hogy a Breitbart komment szekciója rövid időn belül a legnagyobb viták és véleménycserék színtere lett.
2016 augusztusában azonban elhagyta a Breitbartot, mivel Donald Trump republikánus elnökjelölt felkérte kampányfőnökének. Örömmel vállalta el a feladatot, hiszen a Breitbartnál használt elméletét egy magasabb szinten is kipróbálhatta. Az elnökválasztás utolsó hónapjaiban kemény tempót diktált, ezzel nagyban hozzásegítette Trumpot győzelméhez. Pedig augusztusi kinevezésekor még arról cikkeztek a liberális amerikai médiumok, hogy Bannon csupán azért lett kampányfőnök, hogy ne legyen oly csúfos Donald Trump égése.
Hát nem így lett, Trump győzelmet aratott Steve Bannon hathatós segítségével. A kampányfőnök tudta a titkát annak, hogy Donald Trump egyszerű stílusát és üzeneteit hogyan lehet megismertetni tömegekkel. Olyanokkal is, akik eddig nem szavaztak, vagy akik nem tudták megfogalmazni, mi a bajuk a politikai rendszerrel.
A kemény munkának pedig meglett a jutalma. Trump főstratégájának nevezte ki Bannont a Fehér Házban, igaz, nem maradt sokáig ebben a pozícióban. 2017 augusztusában máig tisztázatlan körülmények között otthagyta a Fehér Házat és újra csatlakozott a Breitbart csapatához. Itt sem töltött el túl hosszú időt: 2018 januárjában onnan is továbbállt, de a liberális véleményterror egyeduralmának megtörése örökre Steve Bannon nevéhez fog fűződni.
Most pedig magyar közönséggel is megosztja tapasztalatait. Május 23-án "Trump "Amerika az első" politikája és hatása Közép-Európára" címmel tart előadást Budapesten.
