A Magyar Nemzeti Bank felügyeleti és fogyasztóvédelmi alelnöke azt is hangsúlyozta: a magyar bankok informatikai rendszereit nemzetközi szinten a legbiztonságosabbak között tartják számon. A digitális csalók épp ezért a „hátsó kapun”, az ügyfelek érzelmeire hatva, pszichikai nyomásgyakorlással, az ő belépési adataikat kicsalva érnek el sikereket. Ezek aránya az elmúlt hónapokban jelentősen nőtt, ezért volt szükség arra, hogy négy hatóság és a bankok részvételével elindítsák a KiberPajzs elnevezésű oktatási-kommunikációs programot.
A csalók módszereit részletezve Kandrács Csaba elmondta: a leggyakoribb típus, amikor a bűnözők a bank nevében telefonálnak véletlenszerűen kiválasztott ügyfeleknek. Azt állítják, hogy gyanús utalásokat, bankkártyás vásárlásokat látnak náluk, és „biztonságba helyeznék” az ügyfél pénzét. „További adategyeztetésre” vagy „netbanki letiltásra” hivatkozva kicsalják tőlük PIN-kódjukat, netbanki azonosítójukat, kártya- és bankszámlaszámukat vagy éppen távoli hozzáférést biztosító szoftvert telepíttetnek a gépükre. Ezekkel érik el megtakarításaikat, sőt egyes esetekben már személyi kölcsönt is felvesznek a nevükben. A másik módszer, amikor az ügyfél egy internetes portálon kínálja eladásra áruját. A vevőként jelentkező csalók állításuk szerint csomagküldő szolgálaton keresztül fizetnének, amihez az eladónak – netbanki azonosítóinak megadásával – fizetési kérelmet kell indítani feléjük. Persze a bűnözők által küldött csomagküldős honlap és a banki linkek sem valósak, az ügyfél itt is nekik adja meg adatait.
Védekezni úgy lehet a legjobban a csalók ellen, ha bizalmas azonosítóinkat nem adjuk ki. Fontos az is, hogy ne megkapott linkekről nyissuk meg bankunk honlapját, hanem mi gépeljük be, s mi hívjuk fel bankunk ügyfélszolgálatát, ha bizonytalanok vagyunk, hogy tényleg baj van-e a kártyánkkal. Ha pedig áldozattá váltunk, azonnal tiltassuk le a hitelintézetnél a kártyánkat, zároltassuk a számlánkat.
A biztonsággal és ellenállóképességgel kapcsolatban Kandrács Csaba elmondta: a magyar bankrendszer ma robusztus tőketartalékkal, jelentős likvid eszközállománnyal tevékenykedik. A nemzetközi inflációs helyzet, az energiaválság és az orosz–ukrán háború hatásai nyomán a hitelezés dinamikája bizonyosan visszaesik, ami hathat majd a jövedelmezőségre, illetve a portfólióminőségre is. Ezzel együtt a bankok sokkellenálló képessége kiváló, számottevően jobb állapotban vannak, mint a 2008-as válság idején.