A főváros korábban a Budapest Energiacsúcs elnevezésű rendezvényen azt kommunikálta, hogy a díszvilágítás ésszerű rövidítése érdemi megtakarítást hozhat: négynapi közvilágításnak megfelelő energia spórolható meg, ha a zordabb hónapokban 22 órakor, a meleg évszakokban 23 órakor kapcsolnák le a fényeket.
A díszkivilágítás kétségtelenül elengedhetetlen része a főváros imázsának. Kérdés, hogy emiatt csökkenhet-e a város vonzereje, s egyúttal a turisztikai bevétele is. A KSH adatai szerint az utolsó válságmentes évben, 2019-ben a fővárosi szállodáknak mintegy 170 milliárd forint szállásdíj bevétele keletkezett. A turizmus.com számításaiban feltételezi, hogy a turisták ugyanennyit elköltöttek rövidtávú lakásbérlésre, étkezésre, szórakozásra, fürdőbe járásra. A turisztikai szakmai portál tehát mintegy 340 milliárd forintnyi idegenforgalmi bevétellel kalkulál, ennek egy része kerülhet veszélybe, cserébe a 4 napi közvilágítás mintegy 125 millió forintos összegéért. (A publikus adatok szerint a főváros közvilágítása éves szinten 87 millió kilowattórát, 4 napra tehát 953 ezer kilowattórát igényel a jelenlegi, 130 forint/kilowatt körüli bruttó áron). A 340 milliárdnak az egy százaléka is jóval több, mint a megtakarítható 125 millió.
Végül a portál megjegyzi: a jelentős attrakciók közül a budai Vár és az Operaház díszvilágítása nem önkormányzati hatáskör, akkor sem, ha jelenleg – egy szerződés alapján – a BDK, tehát a Budapesti Dísz- és Közvilágítási Kft. kapcsolja fel- és le ezeknek a fényeit is.
