A 2022-es évben ennek a szektornak is újabb kihívásokkal kell szembenéznie, amely egyrészt a háború általános gazdasági következményeiben ölt testet, másrészt a követeléskezelői piacot is érintő extraprofitadót ugyancsak ki kell gazdálkodniuk. Az előbbi valószínűleg szerényebb bevételeket okoz, hiszen ezen a területen a hozam előfeltétele, hogy az adósok jövedelmi helyzete is stabil legyen. Jelenleg még nem mondható, hogy visszaesés következett volna be, de az év második felében ennek a lehetőségével is számolnak a szakemberek.
„Az úgynevezett extraprofitadó annak ellenére kerül bevezetésre a követelésvásárló pénzügyi vállalkozásoknál, hogy extraprofithoz teljesen nyilvánvalóan nem juthattunk, ugyanakkor segítettük is a gazdaságot a pandémia rendezett átvészelésében. Az új adónemet a korábbi banki különadón felül kell fizetnünk – ráadásul a nettó árbevétel, nem pedig az eredményünk után –, és a kisebb követelésvásárlók számára ez már erőn felüli terhet jelenthet. Tartunk attól, hogy a jellemzően kisebb, magyar tulajdonú vállalkozások nem fogják tudni tartani a versenyt, és a cégeik külföldi tulajdonú, jellemzően multinacionális hátterű felvásárlóknál kötnek majd ki” – fogalmazott Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információ Szolgáltatók Szövetségének elnöke.
Bár év végéig tart a kamatstop, van, aki utána is jól járhat
Bódizs Kornél kiemelte, hogy a 2022. december 31-ig meghosszabbított kamatstop csak a lakossági jelzáloghitelekre vonatkozik – függetlenül attól, hogy mi a hitelcél, így például a szabad felhasználású – de jelzáloggal fedezett – kölcsönökre is érvényes lehet. Ugyanakkor más lakossági termékre (fedezetlen személyi kölcsön, hitelkártya) vagy nem lakossági ügyfélre (például kkv-k, egyéni vállalkozók) nem vonatkozik a rendelet.
„A kamatstop azt is jelenti, hogy akinek a kamatfordulója, tehát amikor a hitel átárazódása megtörténik, erre a 2022. december 31-ig tartó időszakra esik, annak a kamatát nem lehet december 31-e után azonnal megváltoztatni és a piaci rátákhoz igazítani. Ez csak a következő kamatperiódus kezdetével lehetséges, ami lehet öt év vagy akár tíz év múlva is, hogyha az adott hitel esetében ilyen hosszú a kamatperiódus” – részletezte a MAKISZ elnöke.
A kamatstoppal érintettek tehát nem egyszerre, hanem a kamatperiódustól függően fogják majd a többletterheket megtapasztalni, sőt a nagyon hosszú kamatperiódusú hitelnél csak e hosszú időszak végén, az akkori gazdasági helyzet dönti majd el, hogy milyen ráta alapján kell majd fizetni. A szakember szerint ezért inkább általánosan, az emelkedő kamatkörnyezet hatásairól érdemes beszélni. A cégek finanszírozásában például eleve gyakori az igen rövid, akár negyedéves periódus, náluk vaskos kamatemelkedés látható. Elég csak a BUBOR alakulását megfigyelni: idén januárban még 4,22% volt a 3 havi BUBOR, ma ez 11,31%. A finanszírozás költségeinek ilyen mértékű emelkedését kevés vállalkozás kalkulálta be az idei év pénzügyi tervezése során.
Egy év múlva futhatnak fel a bedőlések
„Arra is fel kell hívni a figyelmet, hogy a kormány a törlesztési moratóriumot is meghosszabbította fél évvel – az azt kérelmezők számára – az év végéig. Az MNB pedig előírta a bankok számára, hogy a moratórium lejártával kedvező átstrukturálási lehetőségeket dolgozzanak ki az adósaik részére. A kormány és a jegybank ezzel tompítani igyekszik a növekvő kamatterhek következményeit. A kamatemelés és az intézkedések összhatásáról kell tehát beszélni, amelyek nyomán arra számítunk, hogy jövőre, 2023-nak is csak a második felében lesznek majd újra nagyobb számban megvásárolható banki követelések a piacon” – fejtette ki a szakember.
Hozzátette: a jelenlegi inflációs környezet és a kamatemelkedés nem segíti a hitelezést sem, amitől tehát ezen felül tartani lehet, hogy az újonnan kihelyezett hitelek száma visszaesik, valamint a kamatstopból kimaradó ügyek esetén növekvő bedőlések valószínűsíthetők.
