Az új német kormánykoalíció Joachim Nagelt, a Nemzetközi Fizetések Bankja (Bank for International Settlements, BIS) egyik felső vezetőjét jelölte a lemondott Jens Weidmann helyére a német központi bank élére. Az ottani iparral szoros kapcsolatokat ápoló szabaddemokrata pénzügyminiszter, Christian Lindner szerint Nagelnek „nagy gyakorlata van”, továbbá a „folyamatosságot” képviseli egy olyan időszakban, amikor egyre erősödnek az inflációval kapcsolatos félelmek. „A monetáris politika stabilitása a Bundesbankon belül fontos hagyomány” – mondta Lindner.
Nagel külsősnek számít a német közéletben,
a szűk szakmai körökön túl szinte alig ismerik a nevét, nem is vett részt az Európai Központi Bank (EKB) új stratégiáját kialakító németországi vitában. Elemzők szerint ugyanakkor határozottan képviseli a szokásos német monetáris szigort az eurózóna pénzügypolitikájában, gyakorlatilag hasonló vonalat visz majd, mint a tavaly októberben 10 év jegybankelnökség után lemondott Weidmann.
Az 55 éves Nagel a német politika szempontjából ideális választásnak tűnik. Tagja a koalíciót vezető szociáldemokrata pártnak, ugyanakkor ortodox monetáris politikai nézetei szimpatikusak a legkisebb koalíciós partnernek, az FDP-nek is. A karlsruhei születésű jegybankár közgazdaságból doktorált, az SPD gazdasági tanácsadója volt az 1990-es években, majd egy évet kutatóként töltött Washingtonban. Ezt követően, 1999-ben csatlakozott a Bundesbankhoz, 2010-ben lett annak igazgatósági tagja, a piaci műveletekért és az információtechnológiáért felelt. 2016-ban az állami tulajdonú fejlesztési bankhoz, a KfW-hez került, ahol a feltörekvő piacokért felelős vezető lett. 2020-ban ment át a BIS-hez, ott a bankműveletekért felelős helyettes vezetővé nevezték ki.
A Bundesbank mindenkori elnöke tagja az EKB 25 tagú igazgatótanácsának, és mint a legerősebb eurozónatag központi bankjának vezetője,
meghatározó szerepet játszik az EKB monetáris politikájának kialakításában.
Nagel habitusa az előzetes értékelések szerint kevésbé konfrontatív, mint Weidmanné, aki határozottan ellenezte az EKB kötvényprogramját, és a görög adósságválság idején is karakteresen kiállt a fiskális, valamint monetáris szigor mellett. Ugyanakkor a német politika jelenlegi irányítói elvárják tőle, hogy a klasszikus német pénzügyi fegyelmet képviselje. Mást nem is nagyon tehetnek, hiszen a német infláció 30 éves csúcson áll 6 százalékkal, és a növekedési kilátások a vírus negyedik hullámának terjedésével, az alapanyag- és csiphiánnyal meglehetősen borúsak.
A teljes cikk a Figyelő hetilap legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Joachim Nagel Fotó: Hannibal Hanschke/Getty Images)
