Mit takar a zöld pénzügyi megközelítés, mit kell értenünk ezalatt?
Azért nehéz erre egzakt választ adni, mert nincs egységes, univerzális definíció arra, hogy mit is értünk egész pontosan zöldpénzügyek alatt. Ezzel együtt azért jól körülhatárolható a fogalom: zöldpénzügyeknek szoktak mindent elfogadni, ami a fenntarthatósági szempontokat a pénzügyekbe integrálja. Ennek persze több leágazása is létezik: ilyen például a párizsi egyezményben meghatározott klímacéloké, amelyek szerint a globális átlaghőmérséklet melegedése a század végéig nem haladhatja meg az 1,5 fokot. Itt minden olyan pénzügyi terméket zöldként fogadnak el, ami valamilyen módon hozzájárul ezeknek a klímacéloknak a megvalósításához. De meg lehet említeni az Európai Unió taxonómia (osztályozási) követelményrendszerét is, amelynél a zöldfinanszírozásnak való megfeleléshez az szükséges, hogy a hat meghatározott szempont közül az adott termék legalább egyet támogasson, és a többit se sértse. Mindenki keresi tehát, hogy pontosan mit is értünk ezalatt, de a lényeg az, hogy a fenntarthatóság, a környezeti szempontok pénzügyekben való értelmezése érthető összességében zöldpénzügyek alatt.
A Magyar Nemzeti Bank 2019-ben indította el zöldprogramját. Melyek ennek az eddigi eredményei?
Úgy gondolom, hogy ez nagyon bátor kezdeményezés volt a részünkről. Már akkor úgy láttuk, hogy a zöldpénzügyek kérdésköre a világban a közeljövő egyik fő gondolata lesz, amelyet a politikusok, gazdasági döntéshozók kiemelt szempontként használnak majd. A zöldgondolatkör egyike lesz azoknak a szempontoknak, amelyek a következő tíz-húsz évet meghatározzák, és éppen ezért – hogy erről strukturáltan tudjunk gondolkodni – idejekorán megalkottuk a zöldprogramunkat. Ezzel a kezdeményezésünkkel a régióban abszolút elsők voltunk, és a világban sem sok jegybank foglalkozott ilyen hangsúllyal ezzel.
A zöldpénzügyek szempontjából nagyon jelentős mérföldkőnek tekinthető, hogy annak idején ezt a programot megalkottuk, mert az egész pénzügyi szektornak – és magunknak is – egy gondolkodási keretrendszert hoztunk létre, hogy mily módon induljunk el lépésről lépésre, és hogyan vigyük be a pénzügyi világba ezt. Három dimenzióban kezdtük el vizsgálni a zöldátállás témakörét: az első, hogy nézzük meg a saját keretrendszerünket, illetve hogy azt hogyan tudjuk a zöldgondolatok köré rendezni. Ennek jegyében kezdtünk el a pénzügyi szektor számára különböző ajánlásokat kidolgozni, rövid és hosszú távú stresszteszteket végezni.
Emellett egy világszinten is egyedülálló kezdeményezéssel is éltünk: ez a zöldtőkekövetelmény-kedvezmény rendszere, amelynek már látszódnak is az első eredményei.
A második pillért a lehetséges partnerek, szövetségesek felkutatása jelenti mind hazai, mind nemzetközi szinten. Itt jogalkotókról, szabályozókról, a tudományos élet képviselőiről, egyetemekről, think tankekről is lehet szó, akikkel közösen dolgozunk. Szakmai anyagokat, tudományos kutatásokat állítunk elő vagy ösztönzünk, de említhetem azt is, hogy egyetemeken tartunk előadásokat a zöldpénzügyek témájáról. Így találtunk egymásra egyébként az Energia21 kezdeményezés létrehozóival is, a nemzetközi együttműködést tekintve pedig épp nemrég került sor az Európai Energiahatékonysági Pénzügyi Koalíció elindulásához kapcsolódó eseményre/panelbeszélgetésre, amelyre a Magyar Nemzeti Bank is – egyedüli jegybankként – kapott meghívót. A harmadik pillért pedig a saját magunk tevékenysége jelenti, tehát az, hogy mi mint jegybank a működésünk során mit teszünk a zöldszempontok érvényesüléséért. Itt igen ambiciózus célokat tűztünk ki magunk elé: első lépcsőben például a karbonlábnyomunk 30 százalékos csökkentését, amit azóta közel kétszeresen túlteljesítettünk. Most haladunk tovább a 75 százalékos mértékű csökkentés felé, miközben megmaradó szén-dioxid-kibocsátásunkat élőhely-rekonstrukciós projektekkel ellentételezzük, példát mutatva a pénzügyi szereplőknek. E természetalapú megoldások finanszírozásával nemcsak a jegybank operatív működésének karbonsemlegesítését érjük el, hanem hozzájárulunk a biológiai sokféleség megőrzéséhez és a klímaváltozás hatásainak tompításához is. Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a zöldgondolatok mára a monetáris politikában is megjelentek és elterjedtek.
Mindezen folyamatokat bemutatva a jegybank idén már harmadik alkalommal publikálta az úgynevezett TCFD-jelentést, amelyben a saját működését értékeli zöldszempontból. A jegybankoknál persze ez különösen nagy kihívás, hiszen vannak olyan speciális tevékenységek – mondjuk a tartalékképzés –, amelyeknél szintén a zöldszempontok érvényesítésére kell valamilyen módon törekedni. Ha összegezni próbálnám, hogy mit adott nekünk a zöldprogram, mindenképp hangsúlyoznám, hogy házon belül is sikerült valamilyen „tudatformálást” véghez vinnünk. Emellett a pénzügyi szolgáltatóknál is hozzájárultunk a szemléletváltáshoz, így segítve azt, hogy a teljes magyar gazdaság a zöldátmenet nyertese legyen, és az élen tudjon járni bizonyos megoldásokban.
Az MNB tapasztalatai szerint a hazai bankok mennyire veszik komolyan a zöldátállást, a fenntarthatóság kérdését?
Alapvetően nyitottságot tapasztaltunk a pénzügyi szektor szereplői részéről. Ez azért történhet így, mert ezek az intézmények nagyon sok ismerethez jutottak a felügyeleti eszköztár támogató elemei révén – értem ezalatt a különböző ajánlásokat, riportokat, a tudásmegosztás eszközeit –, és megfelelő módon el is kezdték ezeket a zöldszempontokat beépíteni az üzleti tevékenységükbe. Ma pedig már ott tartunk, hogy több intézménynek is dedikált, a zöldátállás kérdéskörével foglalkozó csapata van, és egyre inkább magukévá teszik ezt a kérdést. Hangsúlyozom, nemcsak szlogen szintjén, hanem úgy, hogy beépítik a kockázatkezelési tevékenységbe, a stratégiaalkotásba, és a napi működésben is egyre inkább jelen vannak a zöldgondolatok. Ez azért is fontos, mert mi magunk is két oldalról tekintünk a fenntarthatóságra és a környezeti kockázatra: egyfelől, hogy a pénzügyi szektor hogyan hat a környezetére, másfelől pedig – és ez szintén fontos –, hogy a környezeti kockázatok hogyan hatnak a pénzügyi szférára.
Az interjú teljes szövege itt olvasható.
Fotó: Vémi Zoltán / Világgazdaság