Az ez alapján készült elemzésből kiderül: a pandémia a kezdeti megtorpanást követően nemhogy gátló tényezője, hanem a magánegészségügyi szektor katalizátora lett, a korábbi évek növekedési üteme tovább gyorsult. Az állami ellátástól elpártolva új társadalmi réteg jelent meg a magánszolgáltatók páciensi körében, ami a piaci szereplők szerint maradandónak bizonyul. Az infláció, valamint a szabályozási környezet korrekciója viszont előbb-utóbb megtörheti a meredek növekedési trendet.
A PwC elemzésének főbb megállapításai:
- A korábbi évek növekedési üteme még tovább gyorsult: 2020-ról 2021-re a magánegészségügyi szolgáltatók átlagosan körülbelül 45 százalékkal növelték nettó árbevételüket.
- A távkonzultációs formában nyújtott ellátások aránya még a növekedést követően is mindössze 10 százalék közeli arányt képviselt a teljes ellátási volumenben. A korlátozások megszűnésével ez az arány visszaesett a korábbi működésben megszokott 0-2 százalék közötti mértékre.
- A magánszolgáltatók az állami béremelés hatására a tervezett bérfejlesztésen felül 15-30 százalékkal növelték az orvosi honoráriumokat – így összességében átlagosan a magánegészségügyi szektor körülbelül 20 százalékkal több bért fizet, mint az állami.
- Mivel a jellemző foglalkoztatási forma továbbra is a vállalkozói jogviszony, a kata-szabályok változása az egyébként is napirenden lévő béremelés mellett várhatóan magasabb emeléseket indukál mind az orvosok, mind a szakdolgozók esetében.
- A vizsgált szereplők az elmúlt három évben szolgáltatásaik árazásában átlagosan nagyjából 20%-os áremelést eszközöltek, amit az infláció, a bérköltségek és a rezsiárak árfelhajtó hatása tovább fog növelni.
- Az első szakorvosi konzultációk átlagos díja a húszezer forint közeli szintről a harmincezer forintos szint irányába tett nagy lépést.
- A fokozódó gazdasági helyzet és az állami intézkedésektől való függelem adta bizonytalan környezetben sok szolgáltató legfőbb stratégiája az „előremenekülés”, vagyis a további növekedés, terjeszkedés – mivel a piac még nem telített.