Az EasyJet kedden közölte, hogy elkezdődött a légiszállítók fellendülési időszőaka. Bátor kijelentése ez, mert egyúttal azt is bejelentették, hogy a tavalyi után az idén is egymillárd font veszteségre számítanak. Az optimizmusra az ad okot, hogy a brit kormány a múlt hónapban lazított a korábban meglehetősen szigorú utazási korlátozásokon. Megváltás lenne ez a brit fapadosnak, amely a szeptember végén véget ért
üzleti évére 1,135 milliárd font veszteséget jósol, miután 2020-ban szintén hasonló összeget veszített.
Az EasyJet tervei szerint az idei utolsó negyedévben már a 2019-es kapacitások 70 százalékával üzemelteti majd járatait. Korábban 60 százalékot jeleztek.
A kereslet főleg a napsütötte országok felé irányul az év végi időszakban – összesen 100 ezer férőhellyel bővítették a kapacitásokat.
A lutoni székhelyű légitársaság a közelmúltban visszautasította a WizzAir felvásárlási ajánlatát, ellenségesnek minősítette azt. Az ajánlat logikus volt, a közép-kelet európai Wizz – amely jókora készpénz állománnyal vészelte át a válságot – elvben jól passzolna a nyugati piacon erős EasyJethez. Michael O’Leary, a Ryanair szókimondásáról ismert vezérigazgatója egy közelmúltban adott interjújában kifejtette, hogy a szektor konszolidációra, koncentrációra van ítélve. A tengerentúli járatokat a nagy, nemzeti légitársaságok dominálják, az európai piacra viszonylag rövid távú desztinációk jellemzők, öldöklő a verseny. O’Leary szerint ugyanakkor az egyes fapadosok más-más üzleti modell alapján építették fel tevékenységüket, így erős kockázatokat hordoz ezek összefésülése.
(Borítókép: MTI / Kovács Tamás)
