Ha bekövetkezne az elképzelhetetlen, a közvetlen fegyveres összecsapás az Egyesült Államok/NATO és Oroszország között, megvívható lenne-e atomfegyverek bevetése nélkül? Ha igen, milyenek az esélyek? Oroszországban a védelmi minisztériumhoz közel álló Vojennoe Obozrényije ( VO – körülbelül: Katonai Megfigyelő) vélemény-cikke szerint nagyjából
Ami jelzi, hogy „nehézsúlyú” szerző(k)ről van szó: Kína szerepének figyelembe vétele. Peking roppant óvatos – és hatalmas tempóban fegyverkezik, ezt mindkét politikai-katonai vezetés jól érzékeli. Stratégiai ellenfele nem a gazdaságilag sokkal gyengébb, politikailag hozzá sokkal közelebb álló Oroszország, hanem a vele egy súlycsoportban lévő Amerika. Hogy ez egy valós, közvetlen amerikai-oroszországi katonai összecsapás esetén is érvényesülne-e – ez a millió dolláros kérdés. A VO egy másik írásában megjegyzi, hogy
2035-re Kína nagyjából ugyanakkora nukleáris arzenállal fog rendelkezni, mint a mai két „szuperhatalom”
(Washington és Moszkva), azaz mintegy másfél ezer „első-körös” bevethető, stratégiai nukleáris robbanófejjel és emellett több ezer taktikai bombával. Jelenleg mind Washingtonnak, mind Moszkvának másfél-másfélezer, az első hullámban bevethető stratégiai atomfegyvere és elvben 4500-4500 taktikai bombája van. A két hatalom ellenőrzi a világon felhalmozott atomfegyverzet mintegy 95 százalékát.
Fotó: Roman Pilipey / AFP