A Magyar Nemzeti Bank Hitelezési jelentése szerint a hitelintézeti szektor lakossági hitelállománya a második negyedévben 98 milliárd forinttal bővült a folyósítások és törlesztések eredményeképp. Ezzel a hitelállomány éves növekedése 3 százalékot tett ki. A hiteldinamika fokozatos lassulása mögött az új hitelkihelyezések visszaesése áll: a lakossági hitelkibocsátás a második negyedévben 47, ezen belül a lakáshiteleké 67 százalékkal maradt el az egy évvel ezelőtti volumentől.
A korábban magas hitelkihelyezéssel jellemezhető babaváró hitelek volumene szintén jelentősen visszaesett, ami 2024-től az életbe lépő új szabályozás hatására tovább csökkenhet. A személyi kölcsönök kibocsátása éves összevetésben csak minimálisan csökkent, míg a szabad felhasználású jelzáloghiteleké a korábbi alacsony kibocsátáshoz képest számottevően bővült, amit a hitelfelvevők összetétele és a kihelyezett hitelek jellemzői alapján főként befektetési szándékok hajtottak.
2023 második negyedévében a bankok átlagosan 8,8 százalékos kamat mellett nyújtották a piaci alapú lakáshiteleket, az állami kamattámogatásokat is figyelembe véve pedig a teljes lakáshitelpiacon az ügyfél által fizetendő átlagos kamat 7,7 százalékot tett ki.
2023 második negyedévében a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) keretében leszerződött támogatási volumen negyedik negyedéve csökken, emellett az államilag támogatott hitelek aránya az újonnan kihelyezett lakáshiteleken belül egy év alatt 35 százalékról 19 százalékra apadt júniusra. A CSOK bejelentett jövő évi szűkítése a hozzá kapcsolódó kamattámogatott lakáshitelek volumenére rövid távon még ösztönzőleg hathat.
A hitelintézetek nem-pénzügyi vállalatok felé fennálló hitelállománya 2023 második negyedévében 158 milliárd forinttal bővült, így a 2023. júniust megelőző évben a hitelállomány 11 százalékkal nőtt, ami az előző év végéhez képest érdemi, a nemzetközi trendeknek megfelelő lassulást jelent, azonban európai uniós összehasonlításban továbbra is a harmadik legmagasabb érték. Az éves nagyvállalati hiteldinamika 16, míg a kkv-szegmensben 10 százalékra lassult június végére.
A cikk teljes terjedelemben a Világgazdaságban olvasható.
Borítókép: MTI Fotó: Marjai János
