Robert Mueller különleges ügyész adócsalással vádolta meg Paul Manafortot tegnap. A vád szerint Manafort (és üzleti partnere Richard Gates) egy ukrajnai oroszbarát párttól származó pénzeket csatornázott át offshore cégekhez és bankszámlákra. A vád szerint ezeket a pénzeket saját céljaira használta fel, s nem jelentette be az amerikai adóhivatalnál.
A volt kampányfőnököt azzal is vádolják, hogy nem jelentette be, hogy egy külföldi kormány részére végez lobbitevékenységet-tanácsadást. Az amerikai törvények értelmében ez bejelentésköteles tevékenység lenne. Ez abból a szempontból fontos hír, hogy ilyen váddal 1966 óta nem meszeltek el amerikai állampolgárt. (Zárójeles megjegyzés: Anthony Podesta demokrata képviselő a Mueller vizsgálat hatására közölte, hogy elhagyja lobbicégét. Ő egyébként John Podesta bátyja, aki Hillary Clinton kampányfőnöke volt.)
Mueller mostani vádjainak semmi köze nincs a 2016-os elnökválasztási kampányhoz – holott feladata az (lett volna), hogy tisztázza: kapott-e bármilyen formában orosz támogatást Donald Trump a kampány során. A vádirat világossá teszi, hogy Manafort Ukrajna számára dolgozott, s az onnan kapott pénzátutalások 2014 után nem folytatódtak.
Más szavakkal: Manafortot pénzügyi és lobbista csalásokkal vádolják – ez pontosan az a kockázat, amit Trump is vállalt, amikor egy ilyen homályos múltú figurát bízott meg kampánya irányításával.
A Manafort ügytől függetlenül a különleges ügyész megvádolta Trump egyik kampánytanácsadóját, George Papadopoulost is. A vád szerint Papadopoulos 2017 elején hazudott az FBI-nak arról, hogy “kapcsolatban volt-e külföldi állampolgárokkal, akikről tudta, hogy közeli viszonyban állnak magas rangú orosz kormányhivatalnokokkal”. A vád azt sugallja, hogy az oroszok esetleg segítették Trump kampányát azzal, hogy lejárató információkat szivárogtattak ki a Trump-stábnak Hillary Clintonról. Robert Mueller azonban semmilyen bizonyítékkal nem szolgált erre.
Egy széles körben elterjedt magyarázat szerint Mueller azért vádolta meg Manafortot adócsalással, mert ezzel akarja kiugrasztani a nyulat a bokorból. Arra számít, hogy Manafort beijed és elmondja, hogy mit tud Trump feltételezett orosz kapcsolatairól. Ez azonban arra utal, hogy tud valamit, amit a kongresszusi vizsgálóbizottság nem derített ki. Az ügyészek általában az előtt próbálják meg a tanúkat megfordítani, mielőtt megvádolják őket valamivel.
A közelmúltban az ügy érdekes fordulatot vett. Kiderült ugyanis, hogy a demokraták a kampány során felbéreltek egy nyomozó-tanácsadó céget, a Fusion GPS-t, hogy derítsen ki valami mocskosat Trumpról. Ám arra is fény derült, hogy ezt a vállalkozást eredetileg Washington Free Beacon, egy konzervatív internetes lap bízta meg ugyanezzel a feladattal. A Free Beacon mögött Paul Singer áll, aki a republikánus párt egyik gazdag támogatója. (Más sajtóhírek szerint republikánus szenátorok álltak a megbízás mögött, akik azt követően kiszálltak a buliból, hogy Trump lett a hivatalos elnökjelölt. Akkor szálltak be a demokraták.)
A Fusion GPS volt az a cég, amely megbízta Christopher Steele volt brit titkosügynököt azzal, hogy gyűjtsön információt Trump oroszországi tevékenységéről.
A demokraták szerepvállalása a Trump elleni adatgyűjtésben legalább olyan teljes körű kivizsgálást igényel, mint a Trump orosz kapcsolatairól szóló vádak tisztázása. Ennek során azt is ki kell vizsgáni, hogy az FBI a Trump elleni nyomozás megindításának indokaként használta-e a Steeler által összeállított terhelő dossziét – amelynek nagy része hiteltelennek bizonyult.
Felvetődik, hogy Robert Mueller túl közel áll az FBI-hoz (lévén hosszú évekig vezette az irodát) ahhoz, hogy hitelesen tisztázni tudja a testület szerepét a Trump elleni nyomozásban. Arra azonban senki nem adott hitelt érdemlő magyarázatot, hogy lenne-e valóban érdekütközés Mueller különleges ügyészi megbízása és korábbi FBI pozíciója között.
Egyébként a nyomozást folytathatja más is, ráadásul a sajtó már annyira benne van a “Trumpot segítő oroszok” narratívában, hogy a számára kényelmetlennek tűnő tényeket is simán figyelmen kívül hagyná. Az amerikai nép megérdemli, hogy kiderüljön: beavatkozott-e – és ha igen, miként – Oroszország a 2016-os amerikai elnökválasztásba.
A különleges ügyészekkel azonban van egy gond: az a feladatuk, hogy vádoljanak – bárkit, bárhol, bármiért -, nem pedig az, hogy fényt derítsenek az ügyekre. Ez utóbbi a Kongresszus feladata lenne.
