A zeneipar mentsvára lehetne a Sziget vezetőjének öt pontja

Hírek Figyelo.hu

„A kormány nem változtat a hatályon lévő szabályokon, ez kockázatos lenne. Ez azt is jelenti, hogy a zenés-táncos rendezvényekre vonatkozó szabályokat fenntartják” – mondta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki kormányinfón.

A döntés értelmében az augusztus 15. utáni fesztiválokat és nagy koncerteket törölni kell, ami a korábbinál is nehezebb helyzetbe hozza a zenészeket és a szervezőket.
A kormány egy segélycsomagról is döntött:

a nehéz helyzetbe került zenészszakmát 5,3 milliárdos támogatási programmal segíti.

Pénteken Kádár Tamás, a Sziget Fesztivál főszervezője a Facebook-oldalán tette közzé, milyen javaslatokat fogalmazott meg a korábban a zeneipar támogatására.

„Tavasszal a Magyar Fesztivál Szövetség kérésére megpróbáltam 5 pontban összefoglalni, hogy mi lenne az, amivel egy elmaradó szezon esetén segíteni lehetne ezt a szakmát,amivel a bizonyosan bekövetkező lelki összeomlás mellett legalább anyagilag életben lehet tartani a ‘zeneipart’. Fontosnak tartom kiemelni, hogy ez az iparág nem csak a nemzeti kultúra egyik legfontosabb alappillére, hordozója, fejlesztője, de a gazdasági hozzáadott értéke is kiemelkedő” – írta

Az élő halott?Megszületett tegnap a döntés – augusztus 15 után sem lehet “zenés-táncos” rendezvényt tartani 500 főnél…

Közzétette: Tamas Kadar – 2020. július 31., péntek

Tehát az áprilisi 5 pont:

1. Minimum 90 napos fix határidejű moratórium az 500 főnél nagyobb létszámú rendezvényekre

Egy folyamatosan meghosszabbítható, de mindig minimum 90 napra ‘előre gondolkodó’ véghatáridő lehetővé tenné a valamennyire tervezhető működést az élőzenés rendezvények szervezői és közreműködői számára. Egy egyszerű rendezvénytartási engedély hivatali átfutási ideje is minimum 30 nap a hatóságoknál, kéthetes vagy nyitott határidőkkel egyszerűen lehetetlen dolgozni, nem csupán előre tervezni, de ‘szervezetten’ lemondani sem lehet a jelenlegi helyzetben.

2. Utalvány (voucher) rendszer bevezetése a pénzbeli visszatérítések helyett

Számos európai ország mintájára olyan utalványos rendszer bevezetése, ami lehetővé teszi a szervezőknek egy későbbi időpontban (a jövő szezonban) is beváltható, a vendég számára is pénzügyi garanciát nyújtó (adott esetben akár állami garanciával működő) utalvány kibocsátását az azonnali pénzbeli visszatérítések helyett. Ez túlélési lehetőséget biztosít a szervezőknek (de facto csődhelyzeteket kerül el), és egyben garancia a vendégnek is.

3. Az elmaradó koncertek, fesztiválok szervezői és közreműködői számára a működési költségek kompenzálása 50 százalék erejéig

Ahhoz, hogy az iparág ne omoljon össze, és a jövőben újra minőségi rendezvényeket szervezhessen, többmilliárdos adóbevételeket generáljon, valamint tízezres nagyságrendben teremtsen munkahelyeket, százezer-számra vonzzon turistákat, az idei évben áthidaló működési segítségre van szüksége. Az eddigi kormányzati intézkedések a zeneipar számára sajnos nem jelentenek valós segítséget, a munkahelyeket is csak ideig-óráig tudjuk megvédeni.

4. A 2020-ra már költségvetett és/vagy elbírált EMMI/NKA/MTÜ és egyéb kulturális és turisztikai támogatások folyósítása

Lehetővé kellene tenni a már elbírált támogatások folyósítását oly módon, hogy a felhasználási kritériumokat a helyzethez igazítva többek között a 2021. évi fesztiválok előkészítésével kapcsolatban felmerülő kiadásokra is ki lehessen terjeszteni.

5. A koncert- és fesztiváljegyek, valamint a fesztivál-szállások áfa kulcsának 5 százalékra csökkentése (kulturális áfa)

A nemzetközi versenyben a jelenlegi 27 százalékos koncert, illetve 18 százalékos fesztivál áfa-kulcs komoly versenyhátrányt jelent. Ahhoz, hogy ágazat kilábaljon a 2020-as válságból, szükség lesz mind a versenyképesség növelésére, mind a fogyasztói árak kordában tartására. Emellett a csökkentett belépőjegy-áfa minden szereplő (fellépő, közreműködő, dolgozó, vendég) számára egységesen előnyös, az állam pedig bár áfa ágon kisebb bevételt realizál, de a piac fennmaradását és fejlődését biztosítja, amivel már rövid távon (2-3 éven belül) összességében profitálni fog ebből a ‘befektetéséből.”

Borítókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP