Kálmán Olga csütörtök esti monológjában úgy fogalmazott: „a jövendőbeli terrorizmusnak melegágya lehet, az például az, hogy azok a fájdalommal teli szemű, szép arcú kisgyerekek, akik végig élték ezt az utat a szüleikkel, és végig élték azt, ami mondjuk itt a határnál, Magyarország határánál történt velük, vagy akár a Keleti pályaudvaron történt velük, hogyha továbbmentek és bármilyen befogadótáborba. Na őket lehet majd azt gondolom elég könnyen radikalizálni. Tehát, hogyha őbennük egy fanatikus, elmeháborodott, rossz szándékú vallási vezető fel akarja kelteni a gyűlöletet, hogy vannak rossz élményeid a keresztényekkel szemben, hogy bánt veled a keresztény Európa, hát ezeket az embereket lehet majd fanatizálni valamikor, ők lesznek majd azok a másod, harmad, akárhány generációs betelepültek.”
Kálmán Olga csúsztatott, hiszen a spanyolországi merényleteket feltehetően nem a mostani bevándorlási hullámmal érkezők, hanem régóta Spanyolországban élő, integrálódni képtelen muszlimok követték el, akik hírből sem ismernek semmilyen befogadótábort.
Nekik pont jó tapasztalatokkal kellene rendelkezniük az európaiakról, akik segíteni akarták a beilleszkedésüket. Azok a jövőbeli generációk, akiket Kálmán emleget – nem a Keleti pályaudvaron tapasztalt körülmények miatt – nem is akarnak majd integrálódni, hiszen arra felmenőik se éreztek semmilyen késztetést. Ezért nem is nevelik majd úgy gyerekeiket, hogy elfogadják a befogadó, egyelőre többségi kultúrát. Elzárt, párhuzamos társadalmakat építettek fel, amelyekbe nem engedték “benyomulni” az európai közeget. Az integráció nem sikerült, hiszen a befogadottak nem hálásak, inkább az európaiak közé hajtanak autóikkal, robbantanak és gyilkolnak. Inkább hisznek a saját imámjaiknak és az Iszlám Államnak, meggyőződésük, hogy fel kell lépniük az európai civilizációval szemben.
A Kálmán Olga-i, csupán emberiességi szempontok ezért sem vezetnek sehová. A túlnyomórészt gazdasági bevándorlók nem a fegyverek zajától menekülnek. Semmilyen más céljuk nincs, csak ki akarják használni a nyugati szociális háló finanszírozási lehetőségeit, ezért pedig nem is gondolják, hogy be kellene illeszkedniük. Mivel nem a barátság, a szimpátia, csak a pénz és a megélhetés hajtja őket, nem is akarják elfogadni az itteni törvényeket, kulturális hagyományokat és a demokráciát sem. Azt ugyanis ők nem ismerik el, hiszen az egyház és a politika az ő felfogásuk szerint elválaszthatatlan.
A nyugati baloldal – és a liberális jobboldal – pedig tudja, ha a bevándorlók érdekeit pillanatnyi politikai megfontolásból kielégíti, azzal elnyerheti a szavazataikat. Csakhogy ez szűk látókörűség: tíz-húsz év múlva a migránsok már erős politikai pártokkal rendelkezhetnek, és akár a nyugati államok kormányzásába is beleszólhatnak. Ez akár az európai demokrácia végéhez is vezethet. Emellett amennyiben a jelenlegi demográfiai tendenciák nem változnak, nem kizárt, hogy lesznek területek, ahol többségbe kerülhetnek. És ahol ez így megtörténik, ott vége lesz az európai civilizációnak. A Kálmán által hevesen támadott Orbán-kormány politikája épp ezt akarja megakadályozni.
Ugyan most még nincsenek lövészárkok Európában, de egyre több az európai áldozata a terrorcselekményeknek. Erre határozottan, mindenkinek nemet kell mondania. És az ilyen feszültséggel teli, gyászos napokban nem lehet szemet hunyni egyetlen Kálmán Olga-i, vagy ahhoz hasonló, szélsőségesen befogadópárti mondat felett sem. Itt az ideje tehát az erőteljes elhatárolódásnak.
