A magyar gazdaság eredményei és a kihívások

Hírek
Miképpen lehet orvosolni a hazai munkaerőhiányt, milyen problémákat okozhat az elmúlt időszak bérdinamikája, hogy látják a hazai versenyképességet a magyarországi vállatvezetők - ezekre a kérdésekre keresték  a válaszokat a Figyelő Top200 gazdasági rendezvényének kerekasztal-beszélgetésén Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke, Dale A. Martin, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatója és Kiss Péter, a KPMG üzletfejlesztésért felelős vezetője

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) több évre visszamenőleg készít nagymintás kutatásokat mintegy 15 ezer cég bevonásával, 3000 válaszadóval. A végeredmény kedvező, a második legmagasabb konjunktúrát mérték, előre lépés történt a beruházások, a fejlesztés és a foglalkoztatás területén is – hangsúlyozta Parragh László. 

Hasonlóan látják a magyar gazdaság helyzetét a magyarországi német vállalatok is – erősítette meg Dale A. Martin. Jó a hátszél, az objektív számok rendben vannak – hangsúlyozta a német cég hazai vezetője. 

Kiss Péter sem cáfolta az előtte felszólalókat, munkájából kifolyólag tapasztalja, hogy mind az ipar, mind a szolgáltatások területén óriási Magyarország iránt az érdeklődés. Az elmúlt években tapasztalt fejlődés mellett külpolitikai események is ráerősítenek erre az érdeklődésre – tette hozzá Kiss Péter, utalva a spanyol-katalán helyzet, illetve a brexit okozta kockázati tényezőkre. 

A termelékenység kapcsán Parragh László kifejtette, hogy az 2008 óta nem nőtt, a hazai kis- és közepes vállalkozásoknak van hová felzárkózniuk ebben a tekintetben. A MKIK elnöke szerint ezt a problémát csak hosszú távon lehet orvosolni. Parragh László ezzel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós költségvetés ciklusok 7 évre terveznek, ugyanakkor a gazdasági folyamatok sokkal gyorsabban változnak, ezért az uniós forrásokat nem tudják az aktuális problémára felhasználni. Jó lenne, ha a termelékenység és hatékonyság növelésére lehetne átcsoportosítani a korábban másra tervezett forrásokat – emelte ki. Parragh László továbbá az oktatás,a  kutatás fejlesztés és az innováció fontosságára hívta fel a figyelmet, annak érdekében, hogy a munkaerő meg tudjon felelni a jövő kihívásainak egy gyorsan változó technológia környezetben. 

A munkaerőhiány kapcsán Kiss Péter arra hívta fel a figyelmet, hogy a komoly szándékkal befektető cégek megtalálják a szükséges munkaerőt, nem hiúsul meg beruházás munkaerőhiány miatt. A hiány helyett a fluktuáció problémáját emelte ki a szakértő. Álláspontja szerint a munkavállalókkal úgy kell bánni, mint az ügyfelekkel, megfelelő munkahelyi környezetet kell biztosítani számukra. 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink