A magyar baromfisok tudhatnak valamit az unortodox cselekből, az ágazat ugyanis annak ellenére 3-4 százalékkal bővítette kibocsátását tavaly, hogy a madárinfluenza padlóra küldte csaknem a teljes víziszárnyas-szektort, s a magyar baromfi kapcsán sok export célország importkorlátozásokat vezetett be.
A baromfiágazat az előzetes adatok szerint 330 milliárd forinttal a teljes, 2600 milliárd forintos magyar mezőgazdasági kibocsátás 13 százalékát adta a múlt évben. Erre Czerván György, a Földművelésügyi Minisztérium (FM) agrárgazdaságért felelős államtitkára hívta fel a figyelmet egy, a Baromfi Világnap alkalmából szervezett szakmai rendezvényen pénteken. Az államtitkár emlékeztetett: a baromfiágazat a magyar hústermelés több mint felét adja, s baromfihúsból az ország önellátottsági szintje már eléri a 170 százalékot.
Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnök-igazgatója arról beszélt, hogy a madárinfluenza-járvány ellenére mintegy 3-4 százalékkal nőtt az ágazat teljesítménye tavaly. A BTT adatai szerint az ágazat az élő alapanyag szintjén mintegy 250 milliárd forint értéket állított elő tavaly is, s ha a feldolgozott termékek értékét is hozzávesszük, ez éves szinten eléri az 500 milliárd forintot.
A magyar mezőgazdaság kibocsátása 2010 óta folyamatosan nő, a tavalyi 2600 milliárd forintból az állattenyésztés kibocsátása 900 milliárd forintot tett ki, 1,1 százalékkal emelkedett az előző évhez képest. A 90-95 százalékban magyar tulajdonban lévő baromfiágazat a vidéki foglalkoztatás szempontjából nagyon fontos, 50-60 ezer embernek ad munkát. Exportja kimagasló, az ágazat exporttöbblete mintegy 500 millió euró. Az állattenyésztésen belül – az elmúlt hat év átlagát tekintve – a baromfiágazat az egyetlen szektor, amely támogatás nélkül is pozitív eredményt ért volna el – hívta fel a figyelmet Czerván György.
A támogatásokról szólva az államtitkár elmondta, hogy az EU Közös Agrárpolitikájában a baromfihús az úgynevezett laza piacszabályozású termékek közé tartozik. Ezért a nemzeti támogatásoknak különösen fontos szerepük van. A szaktárca lépésről-lépésre, jelentősen megemelte a baromfiágazatnak járó állatjóléti támogatást. Ez 2010-ben még 4 milliárd forintot tett ki, míg a rendelkezésre álló keret 2016-ban és 2017-ben már a lehetséges maximumra, 12 milliárd forintra nőtt.
A madárinfluenza miatt bekövetkezett közvetlen kár mintegy 10 milliárd forint, és közelítőleg ugyanennyi a közvetett kár értéke is – hívta fel a figyelmet a BTT elnöke. Az államtitkár elmondta, hogy a járvány során mintegy 2,7 millió baromfi – elsősorban kacsa – pusztult el, vagy kellett leölni. A kártalanítások összege mintegy 11 milliárd forint lesz, amiből 8,1 milliárd forintot már kifizettek. Megemlítette: a közelgő kínai látogatásán a magyar baromfiágazat export lehetőségeiről is tárgyalni fog minisztériumi és állategészségügyi vezetőkkel.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke hangsúlyozta: a madárinfluenza-járvány ráirányította a figyelmet arra, hogy megoldást kell találni az ilyen problémák kezelésére, főként a károk minél nagyobb arányú mérséklésére. A madárinfluenza-járvány felgyorsította a gondolkodást arról, hogy a növénytermesztés mintájára az állattenyésztésben is égetően szükség van díjtámogatott biztosításra. Ennek előkészítése folyamatban van – tette hozzá a NAK elnöke.
A baromfiágazatnak jó hír, hogy az FM a tavalyi 9 milliárdról 10,5 milliárd forintra emeli az állatbetegségek megelőzésére és leküzdésére fordítható támogatási összeget – jelentette be mondta Bognár Lajos országos főállatorvos a BTT közelmúltbeli elnökségi ülésén. A megemelt összegből a baromfiágazatra 2,5 milliárd forint juthat, míg a vemhes üszők állategészségügyi intézkedéseire 1,5 milliárd, az egyéb ágazatokra összesen 6,5 milliárd forintot szánnak. Az állati hullák elszállításának és ártalmatlanításának támogatására 3,6 milliárd forintot használhatnak fel az állattenyésztési ágazatok, ami megegyezik a tavalyi összeggel.
Az Európai Bizottság rövid távú előrevetítése szerint az EU baromfihús-termelése tovább bővül és 2018-ra meghaladhatja a 14,5 millió tonnát. A közösség baromfihús-kibocsátásának 74 százalékát az EU 15 tagországai adták és a jövőben is meghatározóak lesznek a baromfihús-termelésben, míg az EU 13 országai 26 százalékkal részesedtek 2016-ban, és várhatóan ez az arány idén, valamint 2018-ban sem változik jelentősen.
Az unió baromfihús-termelése 2 százalékkal bővült tavaly az előző évihez képest. A legnagyobb mértékű, 20,2 százalékos növekedés Svédországban volt. Románia, Olaszország és Dánia 6,1 százalékkal, Litvánia 5,8 százalékkal, Lengyelország 4,7 százalékkal és Hollandia 3,8 százalékkal növelte a kibocsátást ugyanebben az időszakban, míg Franciaországban a madárinfluenza tavaly év végi megjelenése miatt 2,1 százalékkal csökkent a baromfihús-termelés.
A baromfihús összes húsfogyasztáson belüli részaránya várhatóan 31,8 százalékra csökken az idén. A közösség átlagát tekintve az összes húsfogyasztásból a baromfihús 32 százalékkal részesedhet 2018-ban. Az egy főre jutó baromfihús-fogyasztás is növekvő tendenciát mutat, 2013 és 2016 között összesen 11 százalékkal 23,7 kilogrammra emelkedett, és 2018-ban elérheti a 23,9 kilogrammot. Az előrevetítés szerint az unió baromfihúsexportja előreláthatóan 1 százalékkal nőhet 2017-ben és 2,4 százalékkal emelkedhet 2018-ban, míg az import 2 százalékkal bővülhet 2017-ben és további 2 százalékkal 2018-ban.