Tarlós István kihívója szerint Budapest egy sokszínű és kozmopolita város, így mindenképp fontos, hogy közterületet nevezzenek el Dél-Afrika első fekete elnökéről. Mandélát ugyan sokan tisztelik a világban, a demokrácia harcosának tartják, s olyan rangos elismerésben is részesült, mint a Nobel-békedíj. Azt sokan elfelejtik viszont, hogy ezt megosztva kaptak De Klerkkel, aki szintén sokat tett az apartheid-rendszer lebontásáért.
Ennél ugyanakkor fontosabb az a tény, amit még többen elfelejtenek: Mandela nem volt egy szentéletű ember, gyakran a felesleges erőszaktól sem riadt vissza.
A szabadságharcosnak tartott férfi katonai csoportot megszervezésében is segédkezett, ez volt a Umkhonto we Sizwe (A Nemzet Tüze), ami tulajdonképpen egy terrorista csoportként működött. A Nemzet Tüzét a kommunista Szovjetunió, valamint a Fidel Castro vezette Kuba látta el tanácsokkal és támogatta anyagilag.
Beszámolók szerint a szervezet teljesen felvette a bolsevik tempót, s külső ellenség helyett már belső ellenségeket is keresett. Nem csak fehérekre vadásztak, hanem a fekete lakosságot is rettegésben tartotta az Afrikai Nemzeti Kongresszus által létrehozott szervezet: akiről azt tartották, hogy együttműködik a fehérekkel, vagy lelkiismereti okokból nem száll be a gerillaharcba, azt megkínozták, majd megölték.
Erre a legkegyetlenebb módszerük az úgynevezett nyaklánc volt: az áldozat nyakába egy égő autógumit raktak, így iszonyú kínok között halt meg a szerencsétlen. Mandela továbbá a Palesztin Felszabadítási Szervezet lelkes rajongója volt, ami egy köztudottan antiszemita és zsidógyűlölő szervezet.
Nos, egy ilyen emberről teret elnevezni mindenképp szükséges lenne Budapest számára, különben a fővárosunk egy elmaradott kistelepülés lehet csak Európa szívében.
Ha ez az ára, akkor maradjon is így.
Borítófotó: MTI Fotó: Kovács Tamás
