A lengyel nemzeti bank (NBP) vezetője, Adam Glapinski levélben fordul Donald Tusk miniszterelnökhöz, hogy lezárják a közöttük fennálló viszályt – árulta el Glapinski a Financial Timesnak adott interjújában. Hozzátette: árt az ország nemzetközi megítélésének, ha a miniszterelnök és jegybankelnök hadban áll. Úgy véli, hogy mindkét oldalról sok vád hangzott el, azonban itt a ideje találkozni és beszélgetni
Szerinte érthető, ha egy heves kampányban az akkor ellenzékben lévő, jelenleg miniszterelnök Donald Tusk az infláció miatt keményen támadta a központi bankot és a kormányt, de a választások után itt az ideje elásni csatabárdot. Ez azért is fontos lenne, mivel a kabinetnek és a nemzeti banknak közös a célja. Glapinski hangsúlyozta, hogy nincs takargatnivalója és kész megvédeni magát a bíróság előtt is, ha Tusk elutasítja.
Lengyelországban tavaly októberben zajlott le a választás, amit ugyan a jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) nyert meg több mint 35 százalékos eredménnyel, de a párt a parlamentben nem rendelkezik többséggel. Így decemberben a nyolc évig ellenzékben politizáló Donald Tusk lett miniszterelnök egy többpárti koalíciót vezetve. Tusk folyamatosan szorítja ki a Jog és Igazságossághoz lojális embereket az államapparátusból, aminek része a Glapinski elleni támadás.
A vádak szerint Adam Glapinski akadályozta az információáramlást az intézményen belül és félrevezette a kormányt az jegybank 2023-as pénzügyi eredményével kapcsolatban: ugyan nyereséget jelzett előre, de veszteséget termelt. Az is a vádpontok között szerepel, hogy az októberi választás előtt indokolatlanul csökkentette az irányadó alapkamatot, hogy segítse a kormányzó Jog és Igazságosságot.
A bírálatok egy része pedig az NBP által a koronavírus-járvány idején a PFR állami befektetési alap és a BGK állami fejlesztési bank által kibocsátott lengyel államkötvények és kincstárgarantált kötvények vásárlására vonatkozik. A kötvényvásárlások révén Glapinski biztosította a közel 144 milliárd zloty összegű költségvetési hiány közvetett finanszírozását a jegybank által, amivel elvileg megsértette a lengyel alkotmányt.
Tusk kormánya azt tervzi, hogy különleges törvényszék elé állítja és lemondtatja a jegybankelnököt.
Glapinski a lapnak cáfolta az állításokat, szerinte a központi bank nem közvetlenül a kormánytól vásárolt volna kötvényeket. Hangsúlyozta, hogy a választások előtti kamatvágások megfeleltek az előrejelzéseknek és segítettek az infláció mérséklését, a régióban pedig Csehország és Magyarország is hasonlóan járt el. Hozzátette: nem mond le, mivel ezzel beismerné a bűnösségét.
A bírósági eljárásról pedig úgy véli, hogy gyengítené Lengyelországot. Bár a jegybankár korábban bírálta az eurót, a lapnak most azt mondta, hogy az uniós pénznem jó Európa legfejlettebb és pénzügyileg legstabilabb országainak. Lengyelország pedig egy évtizeden belül készen állhat a közös valutához való csatlakozásra, amint az egy főre jutó bruttó hazai termék felzárkózik a gazdagabb uniós országokhoz.
A lengyel nemzeti bank és Tusk vitája kapcsán az Európai Központi Bank vezetője, Christine Lagarde is megszólalt már: szerinte a kormányzót az uniós jogszabályok védik és
azt javasolta Glapinskinak, hogy forduljon az Európai Bírósághoz.
A lengyel Alkotmánybíróság egy januári ítéletében kimondta, hogy a Glapinski előállításának háromötödös többséggel kell átmennie a parlamenten.
A Tusk vezette többpárti koalíciónak viszont nincs meg ez a többsége, bár több politikus szerint egyszerűen figyelmen kívül hagyható a taláros testület döntése. Az viszont továbbra sem világos, hogy Tusk koalíciója egyáltalán bíróság elé állíthatja-e Glapinskit, vagy leválthatja-e a posztjáról, arra pedig korábban nem volt példa, hogy kamatvágás miatt eljárás induljon egy jegybankár ellen.
A cikk itt olvasható.
Címlapfotó: AFP
