A megtakarítások irányába terelte, és egyben a megtakarítási stratégiák átgondolására is késztette a hazai lakosságot a gazdasági környezet változása – olvasható ki a CIB Bank 2022 novemberében az NRC-vel végzett országosan reprezentatív friss kutatásának adataiból. A válaszok tanúsága szerint a legáltalánosabb reakció a vásárlási szokások módosítása és a költések visszafogása, de minél magasabb végzettségű és jövedelmű valaki, annál biztosabb, hogy a megtakarításokat használja eszközként a gazdasági visszaesés kockázatainak mérséklésére.
- Aki képes megtakarítani, az leginkább bankban tartja a pénzét; akinek erre korlátozottak vagy nincsenek meg a lehetőségei, az legszívesebben még mindig otthon őrzi – ez az egyik fontos tanulsága az aktív korú hazai lakosság pénzügyi tudatosságát és attitűdjeit vizsgáló kutatásnak.
- Akik tényleges megtakarítási pozícióban vannak, azoknak csupán az egynegyede bízik az asztalfiókban vagy a párnacihában, miközben a nem rendszeres megtakarítók közében az otthon tartott készpénz a legnépszerűbb tartalékolási megoldás, ami jól mutatja, hogy bőven szükség van még pénzügyi edukációra.
- A kutatásban az aktív korú népesség mintegy egyharmada nyilatkozott úgy, hogy a vagyoni, illetve megtakarítási hátterének köszönhetően nem romlott érezhetően a pénzügyi helyzete 2020 óta, ami némi bizakodásra adhat okot és a kutatási eredmények alapján valószínűsíthető, hogy a tudatosabb pénzügyi döntésekből következhet.
- Ez egyben azt is jelenti, hogy kétharmadnyian viszont nehezebb helyzetről számoltak be 2020 őszéhez képest; a lakosság közel negyven százalékának a jövedelme nem teszi lehetővé, hogy a korábbi szinten tudjon élni – annak ellenére sem, hogy sokan pluszmunkával (52 százalék), vagyontárgyak eladásával (34 százalék), vagy éppen korábbi megtakarításaik felélésével (28 százalék) igyekeznek fenntartani korábbi életszínvonalukat. A negatív változás szignifikánsan erősebb a nők körében: 46 százalékuk nyilatkozott erről a férfiak 61 százalékával szemben.
- A gazdasági környezet borúsabbá válásának hatására a megkérdezettek 36 százaléka változtatott a megtakarítási stratégiáján az elmúlt egy év során; a körülmények hatására bekövetkezett stratégiaváltás elsősorban a magasabb jövedelműekre jellemző. A válaszok alapján jól körvonalazható a tipikus megtakarító: magasan képzett fővárosi férfi, 500 ezer forint feletti havi jövedelemmel.
- Legalább 6 havi jövedelemnek megfelelő megtakarítással a megkérdezettek szűk egyharmada rendelkezik. Ha a pénzügyi termékek alapján vizsgáljuk, ennél kedvezőbb a kép: valamilyen hiteltermékkel a kutatásban megszólítottak 29 százaléka, valamilyen megtakarítási termékkel viszont a 39 százalékuk rendelkezik. A pénzügyi tudatosság szempontjából örvendetes fejlemény, hogy azok közül, akik módosították a megtakarítási stratégiájukat, a relatív többség (44 százalék) ehhez banki vagy biztosítási szakember segítségét is igénybe vette.
- A megtakarítók körében a devizaszámla is az egyik preferált opció, ezt a megkérdezettek 44 százaléka említette. Érezhetően megnőtt a reáliák (ingatlan, arany) vonzereje is – ezek a tapasztalatok mind összecsengenek azzal, hogy a válaszadók a forintárfolyam változását ítélik az egyik legjelentősebb kockázatnak.
- A külső körülmények negatív változására a többség a vásárlási szokásainak átalakításával és spórolással reagál.
- Az adatok tanúsága szerint az élelmiszer-vásárlásban: 95 százalék, az egyéb rendszeres kiadások terén 85 százalék, a rezsivel kapcsolatban 81 százalék változtatott. Az árváltozás miatt üzletet egyelőre viszonylag kevesen (18 százalék) váltottak– főként a 18-29 évesekre volt jellemző –; a megkérdezettek zöme (tízből hatan) az akciók intenzívebb figyelésével, leértékelt áruk választásával reagált az élelmiszerár növekedésre. 46 százalék lemondott valamilyen korábban vásárolt élelmiszertípusról, 44 százalék tudatosabban megtervezi a vásárlásait, hogy ne kelljen élelmiszert kidobni, 37 százalék pedig a korábban megszokottnál kisebb mennyiséget vásárol.
- A fogyasztási szokások átalakulását pontosan mutatják a számok: sokan élnek olyan megoldással, mint amilyen rezsi-témában az alacsonyabb hőfokra történő felfűtés vagy a kevesebb elektromos fogyasztó használata.
- Hosszabb távra szóló beruházással – hőszigeteléssel, nyílászárók cseréjével, a fűtési mód megváltoztatásával – csak kevesebb mint tíz százalék tervez; általánosságban is elmondható, hogy a legjellemzőbb magatartások közé tartozik a nagyobb beruházások elhalasztása (53 százalék).
- A megszokott kiadások közül a ruházkodást (52 százalék), a pihenést, szórakozást (48 százalék) és az utazást (47 százalék) fogják vissza a leginkább az emberek, de a sportolásra és hobbikra (harmaduk), valamint egészségre (a megkérdezettek negyede) fordított kiadásokat is sokan visszavették.
- Ez utóbbi a felsőfokú végzettségűek esetén tíz százalékkal alacsonyabb arányú, ami megerősítheti, hogy a gazdasági helyzet alakulása egyenlőtlenül érinti a társadalmat és azokat kényszeríti a legnehezebb döntésekre, akik amúgy is több kihívással szembesülnek a mindennapokban.
Fotó: Getty
