A kutatások új dimenziója

Hírek Helmeczi Zoltán
K+F  | Járványkutatás, a magyar kulturális örökség digitalizálása, az önvezető járművekkel kapcsolatos kísérletek – néhány példa arra, hogy a 2020-ban indult Nemzeti laboratóriumok programban részt vevő intézmények és szakemberek mennyire szerteágazó, ugyanakkor a XXI. században megkerülhetetlen kérdésekkel foglalkoznak.

Tudományos csomópontok – így jellemezhetők azok a szakmai műhelyek, amelyek a 2020-ban útjára indult Nemzeti laboratóriumok program részeként kezdték meg a kutatás-fejlesztési munkát. A jelenlegi tizennyolc ilyen tudásközpont – amelyekkel lapunk előző számában érintőlegesen már foglalkoztunk – a nemzetgazdaság szempontjából is kiemelten fontos tudományágakban működik. Kísérletek zajlanak például az agrár-, a bio-, az információ- és a biztonsági technológia, továbbá az éghajlatváltozás, a humán reprodukció, a tumorbiológia, a kvantuminformatika, valamint a mesterséges intelligencia területén. „A projektre 2020-ban 14,1, tavaly pedig 15,1 milliárd forintot fordítottunk” – közölte a programért felelős Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal a Figyelő érdeklődésére. Ez évtől a projekt finanszírozása részben hazai, részben uniós forrásból valósul meg. A hivatal azt is jelezte: az Innovációs és Technológiai Minisztériummal közösen felmérték a hálózat további lehetséges bővítési irányait, s ennek eredményeként már ebben az esztendőben újabb laborok elindítását tervezik, további kulcsterületeket célozva meg. Lapunk a virológiával, a digitális örökséggel és az autonóm rendszerekkel foglalkozó nemzeti laboratóriumot kereste meg, hogy mutassa be a munkáját.

VIROLÓGIA

A Pécsi Tudományegyetem Virológiai Nemzeti Laboratórium a szakmai prezentációjában első helyen a koronavírus mielőbbi legyőzéséhez hozzájáruló kutatásait emelte ki, melyek folyamán a pécsi virológusok „négy lábat” alakítottak ki. Ezek közül az első és szerintük talán a legfontosabb a meglévő hatóanyagok vizsgálata. Ez az eljárás a világon mindenhol ismert és elismert folyamat: a már alkalmazott gyógyszereket – amelyeket valamilyen betegség ellen eddig használtak – „újragondolják”, s koronavírus-fertőzés esetén is bevethetik. A második pillér az újonnan szintetizált kémiai vegyületek elemzése – ez egy sokkal hosszabb, bonyolultabb eljárás, mint az előbb említett gyógyszerkincs-újragondolás –, a harmadik pedig a genetikai analízis, amellyel kapcsolatban kiemelték: hazánkban a pécsi laboratóriumban határozták meg elsőként a kórokozó genetikai sorrendjét. A kutatások negyedik lábaként a vírus sejthez kötődő mechanizmusát próbálták feltérképezni.

Azt is jelezték ugyanakkor, hogy a pandémia enyhülésével a szakemberek vissza tudtak térni a korábban megkezdett kutatásokhoz. Elsősorban az állatokról emberekre terjedő fertőzéseket vizsgálják, minden olyan kórokozót, amelyet kullancsok, szúnyogok, rágcsálók vagy denevérek terjesztenek, s amely az emberre is képes „átugrani”. Ugyancsak kiemelt terület a krími–kongói vérzéses láz kutatása, amely egy Euró​pát és a régiónkat is veszélyeztető betegség lehet. A pécsi kutatók dolgoznak olyan „egzotikus” kórokozókkal is, mint például a Nipah-vírus, amely Dél-, Délkelet-
Ázsiában már okozott kisebb-nagyobb járványokat és szórványos eseteket.

A labor tájékoztatása szerint nagy hangsúlyt fektetnek többek között a kullancs- és a nyugat-nílusi enkefalitisz vizsgálatára. Fontosnak tartották kiemelni, hogy a Virológiai Nemzeti Laboratórium munkatársai nemcsak magát a vírust, hanem például a szúnyogokat is tanulmányozzák, figyelik, milyen új invazív fajok jelennek meg, s ezek milyen kórokozót hordoznak magukban, és mi az, amit esetlegesen be tudnak hozni az országba. Összegzésük alapján a Pécsett végzett kutatások igen szerteágazók; a már említetteken túl – egy együttműködésen keresztül – a hazai kisragadozók által hordozott vírusokra is kiterjednek.

DIGITÁLIS ÖRÖKSÉG

A magyarországi és a határon túli kulturális örökség digitalizálásához, mesterséges intelligencia segítségével történő feldolgozásához, az így keletkezett anyagok vizsgálatához, kutathatóvá tételéhez és mindennek a széles körű publikálásához kapcsolódik a Digitális Örökség Nemzeti Laboratórium (DH-Lab) munkája. Bizton állítható, hogy több projektjükért is hálás lesz nekik az utókor. Az egyik ilyen a digitálisan született anyagok megőrzése. Mint a Figyelőnek küldött ismertetőjükben írták: a magyar kulturális örökség nagy mennyiségű adatvesztést szenved el amiatt, hogy korlátozott az infrastruktúra és kevés a szakember a „born-digital” tartalmak archiválására, kezelésére. Hangsúlyozták: ez nem csak tudományos kérdés, piaci szereplők is igénybe vehetik ezt a szolgáltatást, hiszen az elavult formátumú vagy ilyen hordozón tárolt anyagokkal való bánásmód speciális szaktudást igényel.

Szintén dolgoznak egy olyan kézírás-felismerő eszközön, melynek segítségével – csekély emberi erőforrással – kereshetővé tehetők a kézzel írott gyűjteményi anyagok. Az alfa-verziójú szoftver Arany János betűvetésén „tanult”, és mindössze 4,5 százalékos hibaarányt produkált – közölték. A DH-Lab szakemberei emellett web-​aratást is végeznek, azaz begyűjtik a kutatási és innovációs szempontból releváns internetes forrásokat. Továbbá – például filmek, hanganyagok, interjúk kereshetősége érdekében – egy nagy pontosságú szövegfeliratozói szolgáltatás létrehozása úgyszintén céljuk, elsősorban közgyűjteményi, oktatási felhasználásra.

AUTONÓM RENDSZEREK

„Az autonóm rendszerek érzékelnek, döntenek, termelnek, vezetnek, sőt repülnek is” – ez a szlogenje az Autonóm Rendszerek Nemzeti Laboratóriumnak (ARNL), melynek konzorciumát az Eötvös Loránd Kutatási Hálózathoz tartozó Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) irányítása mellett a Műegyetem, valamint a Széchenyi István Egyetem alkotja. Gáspár Pétertől, a SZTAKI kutatólabor-vezetőjétől megtudtuk: az ARNL az emberi beavatkozást nem igénylő földi és légi mobilitásra, a robotikára, valamint az autonóm gyártósorokra irányuló k+f és innovációs tevékenységekkel foglalkozik. A nemzeti laborban negyven csoport dolgozik, a kutató-fejlesztő szakemberek száma meghaladja a százat, s az MSc-, PhD-hallgatók is közel ugyanennyien vannak.

Az autonóm rendszerekkel kapcsolatos célkitűzések megvalósítása érdekében zajló kutatások magukban foglalják a környezet- és szituációértékelést, az intelligens beavatkozást, az 5G- és a V2X- (azaz a jármű és a környezete közötti) kommunikációt, a korszerű irányelmélet alkalmazását, valamint a mesterséges intelligenciát igénybe vevő megoldásokat – fejtette ki a szakember. Hozzátette: az integrált gyártás folyamataira, az intelligens robotokra és az ember-gép együttműködésre vonatkozó fejlesztések ipar 4.0 irányultságúak, vagyis az információs technológia és az automatizálás összefonódását elhozó negyedik ipari forradalom jegyében folynak.

Gáspár Péter szerint az első év eredményei már jól mutatják a kutatási potenciált, és látványos demonstrációk jelzik a társadalmi hasznosíthatóságot. Példaként említette az önvezető közlekedési eszközök tapadási határon való manőverezhetőségét, a drónok és a földi járművek „konfliktusmenedzsmentjét”, a gyártósori automatizált sorrendtervezőt és a nagy pontosságú robotkart.

(Borítókép: Getty Images)

További híreink