A tanács megállapította, hogy „a mértéktartóan tervezett gazdasági növekedés is akkor valósulhat meg, ha a háborús konfliktus hatásai nem súlyosbodnak és az egyéb kockázatok sem erősödnek.” A KT felhívta a figyelmet arra, hogy „a költségvetési tartalékok felhasználásánál konzervatív politikát szükséges folytatni”, és szorgalmazta „a 3 százalékos hiány elérését, amennyiben a gazdasági körülmények azt megengedik, ugyanis a deficit csökkenése a gazdaság más területein is segíti az egyensúlyok helyreállítását.” A testület rögzítette azt is, hogy „a nominális GDP magas növekedési ütemének köszönhetően az államadósság-mutató csökkentése folytatódik 2023-ban is. Annak értéke a tervezet szerint a 2022 végére várt 73,5 százalékról 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik. A 3,8 százalékpontos tervezett csökkentés azt jelenti, hogy az államadósság-szabály akkor is teljesül, ha a makrogazdasági feltételek a kormányzati prognózisban foglaltaknál lényegesen kedvezőtlenebbül alakulnak.” A KT által véleményezett tervezethez képest az Országgyűlésnek benyújtott T/2667. számú törvényjavaslat nem érintette sem a pénzforgalmi hiányt, sem az államadósság-mutatót, ezért a tanácsnak a tervezetre tett megállapításai a benyújtott törvényjavaslatra is helytállóak voltak. Az Országgyűlés elnöke 2023. március 27-én levélben küldte meg a KT elnöke részére a Magyarország 2023. évi központi költségvetéséről szóló 2022. évi XXV. törvény módosítására vonatkozó egységes javaslatot, amelyben kérte a tanács Stabilitási törvény szerinti véleményét az államadósság-szabálynak való megfelelésről, valamint az előzetes hozzájárulás megadását a zárószavazáshoz. A tanács a 2023. március 30-án megtartott ülésén a 2023. évi központi költségvetésről szóló 2022. évi törvény módosítására vonatkozó egységes javaslatnak a Stabilitási törvény szerinti vizsgálata alapján megállapította, hogy a javaslatban lévő módosítások a tervezett pénzforgalmi hiányt nem változtatják meg, mivel a módosítások azonos összegben növelik a központi alrendszer ez évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét.
A tanács hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslatban meghatározott, a kormány irányítása alá tartozó költségvetési szervek irányítói szerveinek vezetői által készítendő intézkedési tervek reális, fenntartható, ugyanakkor a közfeladatok ellátását nem veszélyeztető takarékossági intézkedéseket tartalmazzanak. A KT továbbra is szorgalmazza a 3 százalékos hiány mielőbbi elérését. A tanács üdvözli azt a törvényjavaslatban szereplő rendelkezést, hogy amennyiben 2023-ban a GDP reálértéke 1,5 százalék felett nő, akkor az így keletkező, a nyugdíjprémium tervezetten felüli összegével csökkentett többletbevételt a hiány mérséklésére kell fordítani. A tanács azt is megállapította, hogy a központi költségvetés bevételi és kiadási főösszegét érintő – az egységes javaslat szerinti – módosítások nem növelik az államadósság mértékét. Az államadósság-mutató az egységes javaslat szerint a 2022. végi 73,5 százalékról 2023 végére 69,7 százalékra mérséklődik. Az adósság-mutató kitűzött csökkenése összhangban van a törvényjavaslat feltételéül bemutatott makrogazdasági pályával. A tanács úgy ítélte meg, hogy a 2023. évi központi költségvetésről szóló 2022. évi törvény módosítások figyelembevételével történő végrehajtása során a 2023 végére várható GDP-arányos államadósság mértéke megfelel az Alaptörvényben foglalt csökkenő követelménynek. Az államadósság-mutató mértékét a Stabilitási törvény rendelkezései szerint állapították meg, és az Alaptörvény 36. cikk (5) bekezdésének követelménye is teljesül, ezért a tanács megadta az Alaptörvény 44. cikk (3) bekezdése szerinti előzetes hozzájárulását a zárószavazáshoz. A tanács határozatát azzal indokolta, hogy a benyújtott törvényjavaslatban foglaltakhoz képest az Országgyűlés által elfogadott előirányzat-változtatások azonos összegben (17 milliárd 556,9 millió forinttal) növelik a központi alrendszer 2023. évi költségvetésének bevételi és kiadási főösszegét. A központi alrendszer pénzforgalmi hiánya nem változik, és az államadósság összege sem. Ugyanannyi marad az államháztartás uniós módszertan szerint számított hiánya is. Az elfogadott módosítások alapján a Baross Gábor Újraiparosítási Hitelprogram bővítése érdekében a programot működtető Eximbank Zrt. forrásbevonási lehetőségeit kiszélesítik, amelynek fedezetét a Rezsivédelmi Alap Versenyszektor támogatása kiadási előirányzatból történő átcsoportosításával teremti meg a kormány. A Miniszterelnöki Kabinetiroda fejezetén belül az útdíjrendszerek üzemeltetésével összefüggő veszélyhelyzeti szabályok államháztartás-technikai kezelésére átcsoportosítással külön bevételi és kiadási előirányzatot hoznak létre. Az Országos Bírói Tanács részére személyi és dologi kiadásokra juttatott összeg 300 millió forinttal emelkedik, amelynek forrását az Eximbank Zrt. által vállalt garancia-ügyletekből eredő várható fizetési kötelezettség azonos összegű csökkenésével biztosítják. A tanács szerint fontos, hogy a módosított költségvetést is kockázatok övezik. Annak végrehajtása során szükség van a költségvetési szervek részéről reális, fenntartható, ugyanakkor a közfeladatok ellátását nem veszélyeztető takarékossági intézkedések meghozatalára. Ellenkező esetben a közszolgáltatások zavartalan teljesítése jelentős többletkiadásokat tesz szükségessé, ami kockázatot hordoz az államadósság-cél elérése szempontjából. Az energiaárak emelkedésének részleges kompenzálása ellenére a közfeladatok ellátását finanszírozó előirányzatok reálértéke több területen számottevően csökkent, így az ebből adódó feszültségek kezelése kiemelt figyelmet érdemel. A tanács ezúttal is szorgalmazta a költségvetési deficit csökkentését, hiszen ez előmozdítja az egyensúlyok helyreállását gazdaság más területein is (például hozzájárul a külső finanszírozási képesség javításához).
Borítókép: Fotó/ MTI Máthé Zoltán
