A kamatstop intézménye egy több elemből (és több jogszabályból) álló intézkedéscsomagot jelent, amely a jegybanki alapkamat jelentős emelkedése, valamint ennek révén a referencia kamathoz kötött banki kamatmértékek emelkedése okán igyekszik a banki törlesztések összegét a megfizethető sávban tartani – emlékeztetett a Vg.hu-nak adott interjújában Bódizs Kornél, a Magyar Követeléskezelők és Üzleti Információt Szolgáltatók Szövetsége (MAKISZ) elnöke.
Az intézkedés oka magától értetődően az adósok terheinek enyhítése, a bedőlések megelőzése, amely szociális és gazdasági természetű, hiszen sok ügyfél nem bírta volna fizetni a törlesztőrészleteit, ha azok duplázódnak. Gazdasági oldalról pedig jobb egy kevesebbet törlesztő ügyfél, mint a teljesen fizetésképtelen. A szakember ugyanakkor úgy vélte, olyanokat is megmentett az intézkedés, akik erre ténylegesen nem szorultak rá, illetve a kamastop végi időszakot a moratórium kivezetéséhez hasonlította, miszerint vissza kell térni a piaci kamatokhoz és el kell fogadni a magasabb törlesztőrészletet. Talán remélhetjük, hogy addigra csökkenő kamatkörnyezetbe csöppenünk, azonban rövid távon, illetve június 30-ig valószínűtlen, hogy ez bekövetkezne – tette hozzá az interjúban.
Beszélt arról is, hogy „a betétet is gyűjtő bankoknál a kamatstop intézkedésekre közvetlen gazdasági alapot ad, hogy tágra nyílt az olló a betéti kamatok és az ügyfelek által fizetendő kamatok között, ráadásul a bankoknak arra is van lehetősége, hogy a betétet az MNB-nél kamatoztassa.” A követeléskezeléseknél pedig a maximalizált 25 százalékos késedelmi kamat sok esetben kevesebb, mint a szerződés szerint teljesítő ügyfél ügyleti kamata.
A szakember az ügyfeleknek a pénzintézetekkel és a követeléskezelőkkel történő kapcsolatfelvételt javasolja, az állami segítséget pedig időlegesnek tartja.
Borítókép: MAKISZ
