Ez a becslés egy hajszálnyival optimistább, mint a Századvég Gazdaságkutató aktuális várakozása, s lényegesen kedvezőbb, mint a GKI Gazdaságkutató értéke, amely március végén szintén pozitív irányba módosított, esetükben azonban ez „mindössze” 3,2 százalékot jelent.
Jól látható, hogy a piaci számítások egyre jobban közelítenek a kormány által közzétett adatokhoz, amelyeket a szakma jó része túl derülátónak titulált még néhány hónappal ezelőtt. A kabinet 2017-re valamivel 4 százalék feletti gazdasági növekedést ütemezett be a költségvetésbe, aminél a jegybank kicsit pesszimistább a maga 3,6 százalékával. Egy évvel korábban ez egyébként fordítva volt, a központi pénzintézet jelzett előre magasabb pályát, a GDP-növekedés üteme azonban még a minisztériumi számoknál is alacsonyabb, 2 százalék lett. Tavaly főleg a pályázati pénzek miatti kivárás lassította a gazdaságot.
Idéntől nagymértékben fölgyorsult az uniós források beáramlása, ami – a tavalyi alacsonyabb bázis mellett – ösztönzőleg hat a gazdasági növekedésre. A Kopint szerint emellett a bérek emelkedése, a beruházások bővülése és a szolgáltatási szektor teljesítménye is húzza fölfelé a GDP-t. A kutatóintézet úgy látja, hogy a beruházások ebben az évben 12 százalékkal megugornak, s ha a munkaerőhiány nem gátolná a folyamatot, az adat még impozánsabb is lehetne. Kedvező hatás várható a fentiek mellett a fogyasztás emelkedésétől, a munkanélküliség alacsony szintjétől, a munkát terhelő adók csökkentésétől és a társasági adó egykulcsossá tételétől is – erre korábban a Századvég sajtóanyaga hívta fel a figyelmet. A kutatóintézet szerint bizonyos feltételek teljesülésével a GDP-növekedés meghaladhatja a 4 százalékot is.
Ezek közül az állami beruházások gyorsabb ütemű haladását emelték ki, de az is segíthet például, ha a nagyobb fogyasztás a hazai termékek iránti keresletet növeli, nem pedig az importot.
A Kopint számai 2017-re (százalékban):
Államháztartási hiány 2,2
Államadósság 73,5
Infláció 2,7
