A kínai pénzügyminiszterrel tárgyalt Varga Mihály

Hírek Figyelő
Magyarország és Kína gazdasági, illetve pénzügyi kapcsolatai egyre erősebbek, biztos alapokon nyugszanak, és számos új területen nyílik lehetőség együttműködésre a jövőben is – hangsúlyozta Varga Mihály Liu Kun kínai pénzügyminiszterrel folytatott pekingi tárgyalásán. A magyar tárcavezető arra is felhívta a figyelmet, hogy magyar-kínai pénzügyminiszteri találkozóra a rendszerváltozás óta nem volt példa. A megbeszélésen elhangzott, hogy újabb kínai bankok tervezik budapesti régiós központ létrehozását.

Magyarország geopolitikai elhelyezkedése, a gazdaságának dinamikus fejlődése, valamint jól képzett szakemberei révén egyre jelentősebb régiós pénzügyi szerepet tölt be – hangsúlyozta Varga Mihály megemlítve, hogy a Bank of China magyarországi központjának eredményes működése után a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC), a Kínai Fejlesztési Bank (CDB) és a Kínai Építési Bank (CCB) is vizsgálja budapesti képviselet létrehozásának lehetőségét. A megbeszélésen elhangzott, hogy a közelmúltban számos kínai hátterű, jármű- és akkumulátor-gyártáshoz köthető kapacitásbővítő fejlesztés indulhatott el hazánkban. Örvendetes tény az is, hogy a kínai vállalatok is egyre nagyobb számban választják Magyarországot befektetési célpontul, a magyarországi kínai befektetések összértéke megközelíti a 4,5 milliárd dollárt. A telekommunikációban a Huawei és a ZTE, autóiparban a Yanfeng és a Joyson Safety Systems, az elektromobilitás területén a BYD, geotermikus erőműben a Zhejiang Kaishan Compressor, a vegyiparban a Wanhua mind olyan példák, amelyeknél már bebizonyosodott, hogy a kínai vállalatok hazánkra jó üzleti lehetőséget biztosító célországként tekinthetnek – mutatott rá Varga Mihály hozzátéve, hogy a hazánkban működő legnagyobb kínai vállalatok jelenleg több mint tizenötezer embert alkalmaznak.

Varga Mihály megbeszélést folytatott Hu Xiaoliannal, a Kínai Eximbank elnökével, valamint Liu Liangevel, a Bank of China elnökével is,

akivel arról is egyeztettek, hogy magyar nagyvállalatok, illetve banki szereplők is beléphetnének a kínai kötvénypiacra, illetve szóba került, hogy milyen egyéb tőke- és devizapiaci termékekkel tudnák támogatni a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztését.

 

Borítófotó: Mc_Cloud, PuzzlePix / Shutterstock