A hét kínai és tizenegy japán repteret összekötő Peach Aviation légitársaság bevezeti, hogy a jegyeiért ezentúl bitcoinnal is lehet fizetni. Feltehetően az áll a bátor, vagy inkább elkeseredett lépés hátterében, hogy japánban a fapadosok népszerűsége messze elmarad az Európában jellemző 20-30 százaléktól.
A Peach lépése tehát igen merész, különösen annak fényében, hogy több hasonló légi cég évekig próbálkozott ilyen szolgáltatással – kevés sikerrel. A Financial Times hét eleji cikke a lengyel LOT és a lett airBaltic példáit említi, ahol közel sem rohamozták meg az IT-ben otthonosan mozgó fiatalok az online jegyvásárlási lehetőségek során a Bitcoin-os opcióért az innováció éllovasainak fényében tündökölni kívánó légitársaságokat.
Az ok persze prózai: nem eléggé elterjedt a Bitcoin, sem más hasonló, úgynevezett kripto-valuták – leszámítva persze az alvilágok és a digitális bűnözét, ahol az e-pénz lenyomozhatatlansága elképesztő előny. De miért is nem terjed eléggé a bitcoin a normális világban? Miért nem váltja le a hagyományos pénzeket és értékmérőket? Talán azért nem, mert a pénzzel szembeni legfontosabb elvárások a bizalom és a kiszámítható értékállóság. A Bitcoin – hiába zseniális, légyegében hamisíthatatlan digitális pénz – mégis: az emberek 99,9 százalékának fogalma sincs arról, milyen technológiák állnak mögötte és ez miért lényeges. Ami pedig bonyolult és érthetetlen az kellő bizalmi tőkét sem tud gyűjteni. Arról nem is beszélve, hogy éppen lenyomozhatatlansága, valamint a világ pénzrendszerére nézve is problémás, akár válságot is előidéző veszélye miatt az államok bizony vonakodnak elismerni e virtuális pénzek létjogosultságát.
Ha mindez nem lenne elég, a Bitcoin tőzsdei árfolyama egy pénzhez, de még egy részvényhez képest is szokatlan árváltozásokat, illetve kilengéseket produkál. Tavaly nyár elején 450 dollár körül jegyezték, újévkor 1150 dollárig szárnyalt, január közepére azonban újra 800 dollár alá esett. Igaz a március végi, 910 dolláros lokális mélypont óta elképesztően emelkedik a jegyzése: a hét elején már közel 2300 dolláron járt. Ha azonban egyszer a tervezett globális betiltás, vagy akár tranzakciós díjainak emelése több fontos országban sikerrel jár, vagy esetleg nagyobb visszaélés történik, a Bitcoin újra kegyvesztetté válhat. Nem meglepő, hogy főként olyan szolgáltató cégek fogadják el, ahol a haszonkulcs kellően magas ahhoz, hogy egy-egy árfolyamkilengés ne vigye el a profitot, vagy akár ne döntse súlyos veszteségbe az adott vállalatot.
A Bitcoinnal fizetők számára az is rossz hír, hogy – épp főként a részletezett kilengések miatt – a szolgáltatók az épp aktuális árfolyamhoz képest nagy diszkonttal számítják be a kriptopénzeket. Viszont ezeket pofonegyszerűen lehet valódi pénzre váltani, így a vevőnek jobban megéri – pár plusz kattintással – magának beváltania valódi pénzre az e-pénzét, vagy épp egy Bitcoin alapú hitelkártyát választania – és persze bíznia az e-pénze árfolyamának stabilitásában.
