Korábban a csalók a bankkártyákra helyezték a hangsúlyt, mire a szakemberek elkezdtek védelmi módszereket kiépíteni, mint például a PIN-kódot, az sms-kontrollt, a limiteket, amelyeket ma már jól ismerünk és használunk. A hangsúly viszont mostanra a bankkártyákról azokra az adatokra helyeződött át, amelyek a digitális pénztárcánkhoz, illetve a kártyánkhoz vezetnek – mondta el Sütő Ágnes, a Magyar Bankszövetség főtitkárhelyettese a BRFK budapesti székházában tartott sajtótájékoztatón. Hozzátette, abban kell tudatossá válnunk, hogy csaláshoz vezethetnek azok a bejövő információk – legyen az sms, e-mail, telefonhívás -, amelyek úgy tűnnek, hogy gyorsítanak, kényelmesebbé tesznek egy ügyintézést, de szokatlanok.
Áloldal – fizetett hirdetés képében
Gyanús e-mail esetén sem a csatolmányra, sem a linkelt oldalra nem szabad kattintani, mert már ettől olyan kémprogramok indulhatnak el, amelyek adatszerzésre irányulnak – hívta fel a figyelmet. A főtitkárhelyettes arról is beszélt, hogy a koronavírus első hullámában, 2020-ban megváltoztak a fogyasztási szokásaink, emiatt kicsit megtorpantak a bűnözők is, de egy negyedév elteltével ismét megugrott a csalások száma.
Újabban gyakran a bankokéra megtévesztően hasonló oldalakon gyűjtik be az adatokat a csalók, megjelent az úgynevezett „függönyoldalra terelés”. Ez úgy védhető ki, hogy ha a felhasználó a bank ismert oldalát írja be a böngészőbe vagy a keresési előzményekből nyitja meg, nem pedig egy keresőoldalról próbálja elérni, ahol a találatok között fizetett hirdetésként gyakran áloldalak jelennek meg.
Az egyén felelőssége jelentős
Farkas Péter, a BRFK gazdasági bűnözés elleni főosztályának vezetője a megelőzés fontosságát hangsúlyozva elmondta, tavaly január óta adathalászattal kapcsolatos ügyek százait egyesítették. Összesen huszonhét gyanúsítottat fogtak el, hét városban, huszonöt ingatlanban tartottak kutatást, és a gyanú szerinti külföldi szervező ellen elfogatóparancsot adtak ki. Az egyesített ügyben 203 sértett 326 millió forintot vesztett, 218 esetben viszont a bűncselekmény kísérleti szakban maradt. Farkas Péter a sajtótájékoztatón hangsúlyozta: nem elég a rendőri fellépés, szükség van arra is, hogy minél több emberhez jusson el, miként tud biztonságosan internetezni, és ezáltal ne váljon csalás áldozatává. Hozzátette: különösen fontos a biztonságos környezet, az, hogy eredeti szoftvereket, operációs rendszert, vírusirtót érdemes használni és a frissítéseket is véghezvinni, valamint semmilyen idegenek által javasolt programot, alkalmazást nem ajánlott letölteni. Ha mégis megtörténik a baj, akkor a felhasználó forduljon a pénzintézetéhez, tiltsa le a kártyáját, illetve tegyen bejelentést a rendőrségen – tanácsolják a szakértők.
Fotó: PuzzlePix / Shuttterstock