Az elmúlt évtizedek legagresszívebb jegybanki szigorításai után az idén sorra csökkentik majd irányadó kamataikat a világ nagy jegybankjai. Az irányt ezúttal is az amerikai jegybank szabja, a több ezer milliárd dolláros kérdés az, hogy mikor szánja rá magát az első vágásra a Federal Reserve
A Bloomberg Economics globális jegybanki kamatláb indexe az idei évre 128 bázispont átlagos csökkenést jelez, a feltörekvő gazdaságok jegybankjai – a magyar, a cseh és a brazil vezetésével – például már meg is kezdték ezt a folyamatot. A passzátszelet szokás szerint az amerikai Fed fújja, döntéshozói 75 bázispontos kamatcsökkentést jeleztek 2024-re. Ez jelentős elmozdulásként értékelhető, hiszen korábban a jegybank azt hangoztatta, hogy kamatai a vártnál hosszabb ideig maradhatnak magasan, de akár még a kamatemelés is benne van a pakliban.
Az Európai Központi Bank, visszafogottabb e téren, de a Bloomberg Economics várakozásai szerint
az első enyhítésre valószínűleg júniusban sor kerülhet.
A piacok arra fogadnak, hogy a Bank of England is csökkenteni fog abban a hónapban. Japán továbbra is kilóg a sorból, Ueda Kazuo kormányzó várhatóan végre szigorít a politikán, megszüntetve a világ utolsó negatív kamatlábát. A feltörekvő gazdaságok közül Argentína és Oroszország meredek kamatcsökkentésekkel igyekszik majd élénkíteni a gazdaságot.
Összességében a központi bankok győzelmi himnuszokat zenghetnek, hiszen a jelenlegi várakozások szerint az infláció a növekedést csak szerényen sújtó csapással visszatér a célhoz. A Bloomberg elemzőinek értékelése szerint azonban a valóság az, hogy a monetáris politikának nem sok köze volt a pandémiát követő árnyomáshoz, és az enyhülés is többnyire a bázishatások eredménye. Mindebből a nagy tanulság az, hogy a jegybankok eszköztára szűk, az inflációs kockázat forrásai pedig sokrétűek.
A teljes elemzés itt olvasható vg.hu
Címlapfotó: Shutterstock
