A jövőben kulcsszerepben lesznek az ellenálló generációk

Hírek Figyelo.hu

Elszántak és jobb jövőt akarnak építeni a millennál és Z-generációs korosztályok a COVID-19 világjárvány okozta, korábban nem tapasztalt egészségügyi és gazdasági problémákkal szembesülve – derül ki a Deloitte legfrissebb kutatásából. A 2020-as globális felmérés eredményei azt sugallják, hogy ezen ellenálló generációknak kulcsszerepük lehet a „jobb normalitás” megteremtésében.

A Deloitte a millenniumi generációról készült 2020-as globális felmérésében több, mint 27500 fő véleményét kérte ki a 20-30 éves korosztályból a COVID-19 világjárvány kitörése előtt és után, többek között gazdaságról, kormányzatról, fenntarthatóságról és a járványról.

A kutatásból kiderül:

a millenniumi, illetve Z generációsok számára továbbra is fontosak a nagyobb társadalmi kérdések,

annak ellenére, hogy közülük sokan néznek szembe egyéni kihívásokkal és személyes jellegű szorongással. Sőt,

a világjárvány csak megerősítette a pozitív változás iránti vágyukat mind a saját közösségeikben, mind globálisan.

Továbbra is küzdenek egy olyan világért, ahol a vállalkozások és a kormányok hozzáállása is tükrözi az ő társadalom iránti elkötelezettségüket, az embert a profit elé sorolják, és előtérbe helyezik a környezeti fenntarthatóságot.

A vizsgált generációk szerint a COVID-19 járvány utáni világ más lesz, és jobban beleillik majd abba az eszményképbe, amelyről a mostani, illetve korábbi felmérésekben megnyilatkoztak. Ezt aktuális tapasztalataikra alapozzák: látták, milyen gyors ütemben indult el a Föld regenerálódása, milyen jól alkalmazkodnak a vállalkozások a soha nem tapasztalat kihívásokhoz, és milyen leleményesek és együttműködőek is tudnak lenni az emberek. Hisznek abban, a járvány utáni társadalom jobb lehet, mint az azt megelőző, és elég kitartóak ahhoz, hogy valóra váltsák ez a hitet.

Kevesebb stressz, új remény, nagyobb felelősségvállalás

Fotó: Khomenko Maryna, PuzzlePix/Shutterstock

Az elsődleges kérdőívben a Z-generációsok közel fele (48 százalék), míg a millenniumi generáció 44 százaléka vallotta magát mindig vagy általában stresszesnek. Az utánkövető kérdőívben azonban a szorongás szintje mindkét generációnál nyolc százalékponttal esett vissza, ami arra utal, hogy a járvány által okozott felfordulásnak is lehetnek előnyei.

Az elsődleges felmérésben a válaszadók fele mondta azt, hogy már elkéstünk a klímaváltozás által okozott károk helyrehozásával. Az utánkövető felmérésben ez a szám is esett, vagyis a járvány környezeti hatása reményt ébresztett arra, hogy még van időnk cselekedni és megvédeni a bolygót:

a lecsökkent gazdasági tevékenység alacsonyabb energiafogyasztáshoz, és ezáltal csökkent mértékű szennyezéshez vezetett.

A járvány megerősítette az egyéni felelősség érzését is. A válaszadók csaknem háromnegyede szerint a járvány hatására együttérzőbbekké váltak mások szükségletei iránt, és tervezik, hogy fellépnek a közösségük érdekében. Mindkét generáció úgy nyilatkozott, hogy a járványt követően fokozottan odafigyelnek majd a vállalkozások aktív pártfogolására és támogatására, különösen ami a kisebb, helyi kereskedőket illeti. Ugyanakkor nem félnek büntetni azokat a cégeket, amelyeknek értékei ellentétesek az övékkel. A válaszadók többsége magas értékelést adott a cégek, illetve kormányok járványkezelésére, abban azonban egyetértettek, hogy a válság alatti intézkedések összességében nem jelentettek jobb lehetőségeket a vállalkozások számára.

Pénzügyekben óvatosak, a munkahelyükhöz lojálisak

A válaszadók közül sokan óvatosak és tájékozottak pénzügyi téren. Bár

az általuk megélt stressz legnagyobb arányban a hosszú távú pénzügyi tervezés kihívásaiból ered,

a millenniálok több mint fele tesz félre, és úgy nyilatkozott, hogy ki tudna fizetni egy váratlan, nagyobb kiadást.

Megfigyelhető, hogy a munkahely iránti lojalitás egyre magasabb a megkérdezettek körében. Ennek okát abban látom, hogy hogy a munkaadók a sokszínűségtől és befogadástól kezdve a fenntarthatóságig és átképzésig egyre inkább figyelembe veszik a munkavállalók igényeit – mondta Csépai Martin, a Deloitte HR tanácsadási üzletágának igazgatója.

Az elsődleges felmérésben több millenniál mondta azt, hogy legalább öt évig a mostani munkahelyén szeretne maradni, mint amennyien két éven belül váltanának.

Ez a kép most először rajzolódott ki, amióta a Deloitte a 2016-os kérdőívben először tette fel ezt a kérdést. Az még nem derült ki, hogy a járvány miatti munkahely-elvesztések hogyan befolyásolják a munkahelyek iránti lojalitást.

(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)

További híreink