Tudniillik, a kormány hosszú harcot folytatott az Eurostattal arról, hogy bele kell e számolni az Eximbank ügyleteit a magyar GDP arányos államadósságba, vagy sem. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter első tájékoztatóján az új évben közölte, hogy "az államháztartás továbbra is kiegyensúlyozott, fegyelmezett pénzügypolitikát fogunk folytatni, ez marad 2018-ban is. Szeretném önöket tájékoztatni arról, hogy 2017 végén a nemzetgazdasági tárca elvégezte a pénzügyi zárást. Ennek alapján azt mondhatom önöknek, hogy az államadósság mértéke 2017-ben is csökkent".
Hozzátette, hogy "a gazdasági tárca már az Eximbank adataival kiegészítve számolta ki az államadósság alakulását. 2016 végén az uniós módszertan szerinti államadósság aránya 76% volt, ez 2017 végére 74,5%-ra csökkent". Így, annak ellenére, hogy az Eximbank, mint ahogy neve is mutatja (Export és Import Bank) főként exporttal foglalkozik, minden ügyletét, tehát adósságát is hozzászámolják mostantól a magyar államadóssághoz, amely így is csökkenő pályán maradt.
A Jobbik közleményében megemlítette, hogy „kormányalakítása után visszaadja az állami tulajdonú Eximbank elsődleges és alapvető funkcióját, az exportcélú fejlesztések és hitelek biztosítását”. Akárhogy, nézzük az Eximbank nem vesztette el elsődleges és alapvető funkcióját, így visszaadásra sem szorul. A Jobbik hozzáfűzte: szakítanának "az Orbán-kormányok külföldi forrásoktól való erős függőségi viszonyaival, valamint a hazai kkv-szektor megerősítése és gazdaságunk több lábra állítása mentén gyarapodási potenciált teremtünk minden hazai szereplő számára".
Milyen érdekes, hogy a Jobbik beszél a külföldtől való függőség megszűntetéséről, miközben a béruniós kezdeményezésével átruházná Magyarország bérpolitikáját egy központi uniós szervre. Ez mellesleg egy tervgazdálkodásra erősen hajazó rendszer kiépítését jelentené. Pedig a bérpolitika még a Európai Bizottság értelmezésében is a tagállamok belügye. Ezek alapján még szerencse, hogy a Jobbik messze áll a hőn vágyott kormány alakítástól.
