Közleményt adott ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a monetáris tanács mai döntése után. A jegybank ebben indokolja, hogy miért 15 bázisponttal emelték az alapkamatot, amely immár 1,8 százalékra nőtt.
Bár ez volt az elemzői várakozás, mégis sokan csalódtak a kisebb mértékű emelés miatt.
Az infláció a vártnál is magasabb lehet a jegybank szerint és tartósabban velünk maradhat.
Az elmúlt hónapokban folytatódott a világgazdaság kilábalása, amellyel párhuzamosan az infláció is emelkedett. Ahol korábban történt meg az újranyitás, ott a fogyasztói árak növekedése is gyorsabban jelentkezett. A koronavírus-járvány negyedik hulláma a gazdasági helyreállást övező kockázatok újbóli emelkedését okozza. A feldolgozóipari és szolgáltató szektort érintő nemzetközi bizalmi indikátorok romlottak szeptemberben – írja a jegybank közleményében.
Az előző kamatdöntés óta kedvezőtlenebbé vált a globális befektetői hangulat.
Ehhez a már meglévő kockázatok közül főként a koronavírus delta variánsának terjedése és a chiphiány, továbbá a meghatározó jegybankok monetáris politikai üzenetei járultak hozzá. Emellett új elemként az energiaválság és a kínai ingatlanpiachoz kapcsolódó kockázatok megjelenése is rontotta a befektetői hangulatot.
A nyersanyagpiacokon szeptemberben újabb jelentős áremelkedési hullám következett be. Az energiahordozók esetében kiugró volt az árnövekedés. A földgáz ára nyár eleje óta több mint háromszorosára, míg az áram ára több mint kétszeresére nőtt. A kőolaj világpiaci ára 80 dollár fölé emelkedett. A dollár árfolyama az euróhoz, illetve a feltörekvő piaci devizák többségéhez képest összességében felértékelődött.
A globálisan meghatározó jegybankok az elmúlt hónapban fenntartották a laza monetáris kondíciókat, azonban kommunikációjuk szigorúbbá vált. A Federal Reserve döntéshozói szeptemberi kamatdöntő ülésükön jelezték, hogy ha a gazdasági folyamatok a várakozásoknak megfelelően alakulnak, akkor hamarosan indokolttá válhat az eszközvásárlások ütemének mérséklése.
Az Európai Központi Bank szeptemberben lassította a vészhelyzeti eszközvásárlási program (PEPP) keretében történő vásárlásokat. Régiónkban a román és a lengyel jegybank az inflációs kilátások emelkedése miatt megkezdte az alapkamat emelését, míg a cseh jegybank a piaci szereplők által vártnál nagyobb mértékben emelte az irányadó rátát – emelte ki az MNB.
A GDP a második negyedévben elérte a válság előtti szintjét. A havi adatok alapján a gazdaság élénk növekedése a harmadik negyedévben is folytatódott. A növekedéshez az ágazatok széles köre hozzájárult, ugyanakkor a helyreállás ütemében eltérések mutatkoztak. Augusztusban lassult az ipari kibocsátás és az építőipari termelés volumenének növekedési üteme az előző hónaphoz viszonyítva. A hazai autóipar kilábalását a globális chiphiány hátráltatja, ugyanakkor az ipar teljesítményében egyre meghatározóbbá válik az akkumulátorgyártás dinamikus bővülése. A kiskereskedelmi forgalom augusztusban tovább emelkedett, megközelítve a járvány előtti szintjét. A munkanélküliségi ráta nemzetközi összevetésben továbbra is alacsony.
A magyar GDP 2021-ben várhatóan 6,5-7 százalékkal, 2022-ben 5-6 százalékkal bővül.
A kedvező munkaerőpiaci környezetben a háztartások fogyasztásának bővülése várhatóan folytatódik, miközben az általánosan élénkülő beruházások az idei évtől már ismét pozitívan járulnak hozzá a GDP növekedéséhez. A beruházási ráta az előrejelzési horizont második felében historikusan magas szintre emelkedik. A hazai export teljesítménye 2021-ben erőteljes visszapattanást mutat, és a korábbi években kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával várhatóan a teljes előrejelzési horizonton dinamikusan növekszik. A koronavírus-járvány negyedik hulláma és az energiaválság növeli a gazdasági kilátásokat övező kockázatokat.
2021 szeptemberében az éves összevetésben számított infláció 5,5, míg a maginfláció 4,0 százalék volt. Az előző hónaphoz képest az infláció 0,6, míg a maginfláció 0,4 százalékponttal emelkedett. Az infláció növekedésének hátterében a termékek és szolgáltatások széles körét érintő áremelkedés állt. A globális nyersanyagár-emelkedés fokozatosan egyre szélesebb termékkörben jelenik meg a fogyasztói árakban.
Az infláció az őszi hónapokban várhatóan tovább emelkedik.
Az elmúlt hetek újabb jelentős nyersanyagár-emelkedése rövid távon a szeptemberben vártnál magasabb inflációs pálya irányába mutat.
Fotó: Varga Jozsef Zoltan / PuzzlePix/Shutterstock/Varga Jozsef Zoltan
Az inflációs alapfolyamatok esetében a megnövekedett nyersanyag- és szállítási költségeknek az iparcikkek áraiba történő áthárítása lesz meghatározó. A maginfláció az év hátralévő részében 4 százalék körül alakul. A jegybanki szigorító ciklus hatásai 2022-ben már egyértelműen érezhetővé válnak. A szeptemberi Inflációs jelentés előrejelzése szerint az infláció 2022 elejétől csökkenni kezd és a második negyedévben ismét a jegybanki toleranciasávba kerül, majd várhatóan 2022 második felében a 3 százalékos jegybanki cél körül stabilizálódik.
Az inflációs kilátásokat övező kockázatok továbbra is felfelé mutatnak. A nyersanyag- és az energiaárak, valamint a nemzetközi szállítmányozás költségeinek emelkedése változatlanul magasabb, és a korábban vártnál tartósabb külső inflációs környezet irányába hat. Az átmenetileg fellépő keresleti-kínálati súrlódások, az egyes ágazatokban újból szűkössé váló munkaerőpiaci kapacitások az élénk bérdinamikával párosulva szintén felfelé mutató inflációs kockázatot jelentenek.
A költségvetés hiánya az idei évtől mérséklődik, míg az államadósság-ráta a szeptemberi devizakötvény-kibocsátással együtt is csökkenő pályára áll.
Az előrejelzési horizonton a folyó fizetési mérleg egyenlege javul, amelyhez a kiépült új exportkapacitások mellett növekvő nettó export is egyre inkább hozzájárul. A gazdaság külső finanszírozási képessége tovább emelkedik és a GDP 3 százaléka körül stabilizálódik, ezért az ország nettó külső adóssága tovább csökken.
A Monetáris Tanács a mai ülésén a monetáris kondíciók szigorításának folytatásáról döntött. A döntéshozók értékelése alapján az inflációs kilátások és az ezeket övező, továbbra is felfelé mutató kockázatok egyértelműen a júniusban megkezdett kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását indokolják.
Az októberi döntés értelmében az alapkamat 15 bázisponttal 1,80 százalékra emelkedik. A Monetáris Tanács a kamatfolyosó esetében szintén 15 bázispontos emelést tart indokoltnak. Az egyhetes betéti eszköz kamatát az MNB továbbra is a heti tenderek keretében határozza meg. A Monetáris Tanács megítélése szerint az egyhetes betéti eszköz kamatának az alapkamatéval azonos mértékű emelése indokolt.
Az MNB aktív piaci jelenlétével tompította a negyedév végi nemzetközi swappiaci feszültségek hazai begyűrűzését, hozzájárulva a monetáris kondíciók stabilitásának megőrzéséhez. A jegybank számára változatlanul kiemelt szempont, hogy a rövid oldali kamatok minden részpiacon és minden időszakban a Monetáris Tanács által optimálisnak tartott rövid oldali kamatszinttel összhangban alakuljanak. Ezt a célt erősítve az MNB a swappiaci folyamatokat figyelembe véve folytatja a forintlikviditást nyújtó swapeszközének dinamikus kivezetését. Emellett a jegybank a következő hónapokban további lépéseket készít elő a swappiac stabilitásának és a monetáris transzmisszió hatékonyságának megőrzése érdekében.
A Monetáris Tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából.
A Tanács a szeptemberi döntésével 40 milliárd forintban határozta meg az MNB vásárlásainak heti célmennyiségét. Az MNB az állampapír-vásárlási programot a heti vásárlások mennyiségét és szerkezetét rugalmasan alakítva, a szükséges mértékben és a szükséges ideig használja. Amennyiben a piaci stabilitás fenntartása indokolja, az MNB bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat lejáratig tartja. A Monetáris Tanács legközelebb 2021 decemberében határozza meg a heti vásárlások következő negyedévre érvényes célmennyiségét.
A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás elérése és fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint az inflációs kilátásokat továbbra is felfelé mutató kockázatok övezik, amelyek a korábban vártnál tartósabbak lehetnek. Emiatt a Tanács a kamatemelési ciklus havi ütemű folytatását tartja szükségesnek. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
(Borítókép: Móricz-Sabján Simon)
