Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben – írja a Világgazdaság.
Miközben 2019 első felében a mezőgazdasági árak átlagosan 8,9 százalékkal, az ideiben ennél mérsékeltebben, 6,5 százalékkal emelkedtek. Az egész élelmiszer-terméklánc ármozgásait nézve az emelkedő trend fennmaradt – mondta a Világgazdaságnak Fórián Zoltán, az Erste Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője.
A mezőgazdasági árak már hét éve nőnek. Igaz, mivel az ár hullámzik, a termelő az emelkedést kevésbé érzékeli, a fogyasztó viszont biztosan – mondta el a lapnak Fórián Zoltán.
Továbbra is leginkább a mezőgazdasági árak hullámzanak az élelmiszer-termékláncban, az élelmiszerek fogyasztói ára viszonylag egyenletesen emelkedik.
Az idei, rendkívüli évben eddig leginkább a fogyasztói árak nőttek, és erőteljesen húzzák felfelé az inflációt.
E folyamat mögött több tényező együttes hatása húzódik meg. Az egyik a hiánypszichózis, amelyet a koronavírus-járvány előtt elég régen érzett a hazai fogyasztó.
A várható hiány feltételezése olyan reflexeket hozott elő, mint a felhalmozás, a helyi termékek preferálása, a takarékos fogyasztás és az online vásárlás. Áprilisban éppen ezek miatt érték el növekedési csúcsukat (éves alapon 8,7 százalékot) az élelmiszerek már tavaly ősz óta folyamatosan emelkedő fogyasztói árai.
A drágulás azóta is tart, bár némileg lassúbb tempóban (7,8-8,4 százalék). Az áremelkedést segítette a bővülő kereslet, amely bár korábban is emelkedett, de a tavasszal kapott egy sajátos löketet.
Az árnövekedést gerjesztette a rendkívüli időjárás okozta terméskiesés és az állatjárványok hatása.
A koronavírus nyomán rövid időre világszerte elszakadt az ellátási lánc, majd lassan megint erőre kapott. Kialakultak új vásárlási és fogyasztói szokások. Az online csatorna térnyerése ennek kapcsán felgyorsult, és a megnyert tér az agrárszakértő szerint tartósan meg is marad.
A helyi termékek felértékelődésével kapcsolatban azonban nem ilyen egyértelmű a helyzet, a tudatosodás nem lineáris. Ha nem dolgozik rá tartósan a képzés és a közösségi marketing, akkor a most elért előrelépés nem lesz tartós.
A kompetencia-központ várakozásai szerint az év hátralévő hónapjaiban tovább lassul az élelmiszer-drágulás.
A fogyasztói árak az idén 7 százalékkal emelkedhetnek, a mezőgazdaságiak pedig 6 százalékkal.
Az utóbbiakat az első fél évben inkább az állat- és állatitermék-árak húzták felfelé, ezek egy év alatt 8,9 százalékkal nőttek, a növények esetében 5,2 százalékos az áremelkedés.
A legjobban a sertés és a gyümölcs drágult. A sertés ára a márciusig tartó egy évben lendületesen emelkedett, majd 20 százalékkal visszakorrigált, de a vágósertés az első fél évben így is 24 százalékkal többe került, mint egy évvel korábban.
Fórián Zoltán szerint az emelkedésben elsősorban az afrikai sertéspestis miatti kivágások okozta világpiaci keresletbővülés, a korrekcióban pedig már inkább a koronavírus húsipari hatásai jelentkeztek.
A sertéspestis németországi megjelenése miatt most újra lejtőn vannak az árak.
A gyümölcs az időjárási anomáliák és a tavaszi szállítási nehézségek miatt drágult. A kompetencia-központ várakozásai szerint tartósan el kell búcsúznunk az olcsó gyümölcstől.
Ez felértékeli a saját termést, amire szükség is van, hogy a szektor leépülését megelőzzük – tette hozzá Fórián Zoltán.
Mindezek a ráfordítások az árak alig érzékelhető, 0,2 százalékos növekedése mellett történtek, így az agrárolló tovább nyílt. Tény ugyanakkor, hogy a ráfordítások árváltozása mögött is egymást kiegyenlítő hatások állnak: az üzemanyag- és a műtrágyaárak lefelé, a növényvédő szerek és állatgyógyszerek felfelé húzták a költségeket.
(Borítókép: Gyümölcsöket válogat egy vásárló a hazai előállítású termékek népszerűsítését célzó Válaszd a hazait! kampányról tartott sajtótájékoztató helyszínén, a fővárosi Corvin Plaza bevásárlóközpontban található CBA Príma üzletben 2020. szeptember 3-án. (MTI/Máthé Zoltán)
