A szegedi Móra Ferenc Múzeum egy különleges, elfeledett szegedi festőművészt, a „holdfényes impresszionizmust” képviselő Csejtei Joachim Ferencet mutatja be a Fekete Ház emeleti kiállítótermében. Joachim művészete a francia századfordulós modernség hangulataiból táplálkozott, az éjszakai fényektől a ragyogó impresszionista napsütésig, a Csontváryt idéző naivitástól a szirének szimbolista táncáig. A JOACHIM – A holdfény impresszionistája című, június 20-ig nyitva tartó, rangos magángyűjteményekből és közgyűjteményekből válogatott tárlat ráirányítja a figyelmet a rendhagyó életmű kivételes értékeire. „Igazi impresszionista festőt nem nagyon találunk a Magyarországon – mondta a tárlat művészettörténész kurátora, Rieder Gábor a figyelő.hu-nak –, csak olyanokat, akik jelentős késéssel, már javában a 20. században készítettek hasonló képeket. Joachim sem igazi impresszionista, hanem a stílus kései átértelmezője, aki a századforduló misztikus, éjszakai varázslatát kereste.” Legtöbb festménye holdfényes tengerpartokat ábrázol, kékes-lilás égbolttal, a hullámokon ringatózó ezüsthíddal. Vagy alkonyi fényeket, szürkületi tájakat, amiket különös, költői hangulat ül meg. Néha akár a neves impresszionista, Alfred Sisley is festhette volna képeit (mint a fenti alkonyi gyümölcsösnél), máskor naiv húrokat pendít meg. Felfedezésre váró, egyedi hangütésű életmű, aminek helye van a 20. század eleji modernek között.
