A hazai szabadkőművesség fellegvára: a dégi kastély

Hírek
A kánikula utáni lehűlés mindig jó apropót kínál arra, hogy elszakadjunk a Balatontól és a strandolástól. Népszerű látnivaló akad, ezért válasszunk egy rejtett kincset, a dégi Festetics-kastélyt. A műemlék pikantériája, hogy a rejtélyes hazai szabadkőművesség fellegvára volt.  

A dégi kastély már régóta rajta volt a bakancslistámon, gyönyörű parkja a 64-es útról is látszik. Siófoktól 35 km-re találjuk a falut, itt áll egy  hatalmas és páratlan történeti parkban a Festetics család által épített klasszicista kastély. A kastély azon túl, hogy Pollack Mihály egyik kiemelkedő munkája, a XIX. század eleji hazai szabadkőművesség titkos központja és levéltárának őrzője is volt. A kastély építtetője, Festetics Antal császári és királyi kamarás maga is a titkos eszme híve és támogatója volt – olvasom a kastély honlapján.

Kis falu Dég, nem nehéz a kastélyt megtalálni, nyilván ez az oka, hogy a digitalizáció korában analóg táblákkal már nem fárasztják a látogatókat, pedig azért hasznos lenne.

A kastély rövid története

A honlapról megtudhatjuk, hogy 1810-es években épült az ország „leggazdagabb köznemese", Festetics Antal (1764-1853) császári és királyi kamarás megbízásából a dégi kastély. A szabadon álló, emeletes épület alaprajza mutatja, hogy a tervező követte az építtető szabadkőműves szellemiségét. Erre utal, hogy az ovális díszterem nem a kastély középtengelyébe került, hanem a baloldali sarokrizalitba. Ez a félköríves fülkékkel bővített, tükrös terem lehetett a szabadkőművesek titkos szertartásainak helyszíne. A páholy tagjai így nem zavarták a kastély életét, miként őket sem háborgatta a kastély élete. Festetics Antal vagyona a gabonakonjunktúra miatt jelentősen növekedett, így megvásárolta a megszüntetett páholyok iratait, könyvtárukat. A szabadkőműves iratok, levelezések gyűjtését gróf Festetics Pál is folytatta: az egyedülálló levéltárban a 19. század folyamán (egy osztrák gyűjtemény átvételével) összesen 104 kötet, vagyis 10 ezer ív tartalmú anyag gyűlt össze.

A második világháború idején pusztító tűz megsemmisítette a könyvtárat, a bútorok eltűntek vagy elpusztultak. Később a helyi TSZ költözött be, majd nevelőotthonként hasznosították hosszú évtizedekig. A kastély látogatható, felújítása folyik, de sajnos egyelőre berendezésre még nem futotta.

Egészen lehangoló, hogy szinte egyetlen kastélyunknak sem maradt meg a teljes eredeti bútorzata, a második világháború, az orosz megszállás és az azt követő évtizedek szellemi és fizikai pusztítása soha nem kiheverhető. Elfacsarodik az ember szíve, amikor egy osztrák kastélyt látogat meg, ahol az utolsó kávéscsésze is megmaradt az utókornak.

A kastély állagmegőrzése folyik, a hajdani nevelőotthon nyomait még őrzi. A kiállítás elsősorban archív fotókkal mutatja be a kastély történetét és lakóinak a II. világháború előtti pezsgő életét. Mindenük megvolt, amire egy arisztokrata családnak szüksége lehetett a nyári rezidenciáján, teniszpálya is épült a kastély mellett, fürdőmedence a szigeten, lóversenyezni a szomszédos Enyingre jártak, de a repülés is kedvelt hobbija volta a Festetics családnak.  Az egyik teremben röviden a hazai szabadkőművesség történetéről is olvashatunk, felsorolják neves arisztokrata és művész tagjait a hazai páholyoknak, köztük Lisztet, Adyt, Benedek Eleket.

 A hollandi-ház

A regényes park legnagyobb szigetén álló, festői megjelenésű, németalföldi stílusú vöröstéglás házat 1891-ben emelték. Sajnos most nem látogatható, felújításra vár, a helyzet láthatóan kritikus. Fénykorában tehénistállóként szolgált a pompás házikó  – a szigeten legelésző hat tarka tehén a park fontos látványelemének számított -, emeletén pedig a tüdőbeteg Festetics Andorné gyógyítására berendezett lakosztály kapott helyet, mivel az ammónia tartalmú istálló levegőjét és a frissen fejt tejet gyógyító hatásúnak tartották. A szigetet eredetileg dróton áthúzható csónakon lehetett csak megközelíteni a kastély felől, a mai híd később épült.

A legszebb angolkert

Magyarország egyik leglátványosabb angolkertje a dégi kastélypark, amelyet három patak találkozásánál, enyhe lankán alakítottak ki 1820 körül. A lankás terep, a tavakat körülvevő ősfák és az új füzek egészen megkapó látványt nyújtanak, vessenek meg a horgászok, de ha egy játszótér és egy bisztró is lenne a parkban, egész napot el lehetne tölteni, mert olyan gyönyörű a környezet.

A történeti park rekonstrukciója 2009-ben kezdődött és 2014-ben fejeződött be. Az eredmény lenyűgöző. Az elhanyagolt tórendszert kikotorták, a parkot, a hidakat rekonstruálták, az öreg, száz éves fák mellé új ültetések kerültek. A tavakban horgászni lehet, a parton vadkacsák pihennek, gólyák bóklásznak, a hatalmas fákról már potyog egy-egy gesztenye. A hajdani angolpark ma pont olyan, mint egy valódi angol park.

A kastély több pontról is előbukkanó homlokzata, az átlátások az egyes pontokról hazai viszonylatban egészen lenyűgöző látványt eredményeznek. A dégi kastély megmentése folyamatban van, mindenképpen megér egy kirándulást.

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink