Évente a hazai irodák 8 százalékában találnak lehallgatókészüléket, ez az arány külföldön 2-3 százalék – mondta a Világgazdaságnak Tóth Béla, a Diracom Kft. ügyvezető igazgatója.
A cég több mint húsz éve van jelen a biztonságtechnikai piacon, rosszindulatú információszerzés felderítésével és hatékony távfelügyeleti rendszerek kialakításával foglalkozik, valamint vagyonvédelmi területre rádiókat is gyárt. A munkához a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal haditechnikai osztályának engedélye szükséges, amelyet ötévente meg kell újítani
Csak tavaly mintegy száz irodát vizsgáltak át, a munkához egy 40 millió forint értékű, nyolc-tíz aktatáskányi, haditechnikai besorolású műszerparkkal vonulnak ki.
Tóth Béla becslései szerint évente több tízmilliárd forintra tehető a veszteség, amelyet a lehallgatások okoznak a cégeknek. A legveszélyeztetettebb kategóriában a kutatás-fejlesztési tevékenységet végzők és a tendereken induló vállalatok vannak. Úgy véli, ha egy cég 500 millió forint feletti éves árbevétellel rendelkezik, akkor elérte a lehallgatás „belépési küszöbét”.
A megrendelők közt kereskedelmi és informatikai cégek is vannak, de állami megrendelések szintén érkeznek, néhány önkormányzatnak is dolgoznak. Bár a járvány miatt tavaly kiürültek az irodák, a biztonságtechnikai cég teljesítménye mintegy 25 százalékkal nőtt 2019-hez képest, amikor az Opten adatai szerint százmillió forint árbevétel mellett 2,5 milliós profitot realizált.
A teljes cikket a VG.hu-n olvashatja
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
