A hallgatóknak és az állás nélküli felnőtteknek is segít a Diákhitel Központ

Hírek Figyelo.hu
Az új hitelkonstrukció, a Diákhitel Plusz bevezetésével az a cél, hogy a felsőoktatásban ne nőjön a hallgatók lemorzsolódása, és a most állásgondokkal küzdő felnőttek megfelelő át- illetve továbbképzést kapjanak – mondta Magyar Péter, a Diákhitel Központ (DHK) vezérigazgatója a Figyelőnek.

Kifejtette: a törlesztési moratórium, ami kiterjed a Diákhitel Központ (DHK) hiteleire is, vagy a MNB NHP Hajrá programja, ezzel összefüggésben a kereskedelmi bankok hiteleinek kedvező kamatozása, a DHK új termékei és a a felvételüknél a könnyítések bevezetése mind-mind hozzájárul ahhoz, hogy a több százezer hallgató tovább tudja folytatni a tanulmányait.

Ha a felsőoktatásban nőne a lemorzsolódók száma, annak nagyon komoly, negatív nemzetgazdasági hatásai lennének. Nagyon fontos, hogy a koronavírus járvány előtt a felsőoktatási hallgatók több mint 25 százaléka napi 4-8 órában dolgozott és a mostani válságban a nagy cégek, a multik elsősorban a diákmunkát építették le. A hiteltörlesztési moratórium ebből a szempontból is jelentős és gyors segítség. Nagyon pozitív jelenség, hogy a moratórium bevezetés óta eltelt egy hónap alatt a hitellel rendelkező hallgatók 60-65 százaléka továbbra is fizeti a törlesztő részletét – hangsúlyozta Magyar Péter.

A Diákhitel Központ hitelállománya ez év március 31-én meghaladta a 211 milliárd forintot, a Diákhitel1-re 128 ezer szerződést kötöttek, 38 ezer Diákhitel2 szerződést, illetve mintegy ezer nyelvtanulási diákszerződést tartanak nyilván, összesen mintegy 167 ezer diákhitel-szerződéssel rendelkeznek. Az átlagos hitel nagysága eléri az 1,3 millió forintot, a nyelvtanulási diákhitelt átlagosan majdnem 500 ezer forint összegben vették fel.

A fizetési morál a DHK-nál sokkal jobb, mint a kereskedelmi bankoknál. Ez részben a kamatmentességnek, részben a családtámogatási kedvezményeknek, illetve a rugalmas törlesztési lehetőségeknek köszönhető. Szembeötlő, hogy a DHK-nál rendkívül alacsony a bedőlt hitelek aránya, ami napjainkban 1 százalék alatt van – jelezte Magyar Péter.

Kifejtette: a Diákhitel Plusz bevezetése május 1-től – amit december 31-ig lehet igényelni – azt erősíti, hogy a felsőfokú képzésüket folytatni tudják a hallgatók. A Diákhitel Plusz felsőoktatási ágánál maximum 500 ezer forintot ér el a kamatmentes szabadfelhasználású hitel, egy összegben lehet folyósítani, ami fontos még, hogy egyéves türelmi idő társul a kölcsön mellé, egytől öt év lehet a törlesztés futamideje. Átlátható a kölcsön, mindenki ki tudja számolni, hogy a futamidő alapján mennyi lesz a törlesztő részlete a következő években. Eddig volt egy rendkívül kedvező kamatozású szabadfelhasználású hitele a DHK-nak, volt egy kötött felhasználású kamatmentes hitelük, de a járvány előidézte gazdasági turbulencia miatt a kettőt ötvözték.

A Diákhitel Plusz másik ága alapján a DHK kimegy a felnőttképzések piacára, ami egy régóta hangoztatott kérés is volt a kormány felé.

Az Innovációs és Technológiai Minisztériumban (ITM) most folyik az előkészítő munka, hogy a tárca mely felnőttképző intézetekkel, milyen felnőttképzésekre köt együttműködési megállapodást. Annyi bizonyos, hogy az informatikai képzések előkelő helyen szerepelnek majd a választható oktatások között. Az ITM olyan képzéseket keres majd, amelyeket – a fennálló korlátozások miatt – távoktatásban, otthon el lehet végezni. A Diákhitel Központnak a konstrukciót elérhetővé kell tennie már május elsejétől, de a felnőttképzések várhatóan később kezdődnek el. Az oktatások képzési díjait részben uniós forrásokból finanszírozzák majd, a részletek kidolgozásán, szabályozásán a tárcánál mostanában gőzerővel dolgozik.

A felnőttképzés során a képzésbe bekerülő intézeteknél, képzéseknél mindenki államilag kamattámogatott hitelt kaphat, tehát a felsőoktatásban és a felnőttképzésben részt vevők esetében nem lesz eltérés a feltételekben. Minden 18 és 55 év közötti személy igényelheti a felsőoktatásban és a felnőttképzésben a Diákhitel Pluszt, és mindkét ágon kamatmentes kölcsönt vehetnek fel az érintettek – magyarázta a vezérigazgató.

A teljes interjú a Figyelő aktuális számában olvasható

Ezek is érdekelhetnek

További híreink