Továbbra is az OECD-átlag alatti a magyar lakosság pénzügyi affinitása, s fennmaradt a kettősség is: miközben tisztában vagyunk a pénzügyi alapfogalmakkal, alkalmazásuknál már saját korlátainkba ütközünk – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Továbbra sem nagyon erősödik az emberek pénzügyi tudása – derült ki a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) friss elemzéséből, amely 26 ország, köztük Magyarország pénzügyi tudatosságának szintjét vizsgálta. A korábbi felméréshez képest a magyar polgárok eredménye kismértékben javult, de a 12,3 pontos értékkel így is az összes vizsgált ország 12,7-es, az OECD-tagállamok 13 pontos értéke alatt végeztünk, s az összevetésben a 14. helyen állunk.
Évek óta fennáll a most is élő kettősség, hogy a magyar polgárok az alapvető pénzügyi fogalmakat (például infláció, egyszerű kamat, kamatos kamat, kockázat, diverzifikáció) viszonylag jól ismerik – az elméleti tudás 64,2 százalékos értéke veri az OECD 59,7 százalékos átlagát –, ám a gyakorlati alkalmazás terén súlyos gondok vannak:
az összes megkérdezettnek mindössze a fele válaszolt helyesen az egyszerű kamatra, és 18,3 százaléka a kamatos kamatra vonatkozó gyakorlati kérdésekre, életszerű példákra.
Érdekes, hogy a környezet is hatással van a teljesítményre: a korábbi, 2015-ös felméréshez képest az azóta számottevően alacsonyabb pénzromlás miatt szignifikánsan csökkent az inflációra helyes választ adók aránya.
A gyakorlatiasság hiánya köszön vissza abban is, hogy
más államokhoz képest a magyar fogyasztók a hosszú távú befektetések tervezése kapcsán elutasítók maradtak.
A hazai az ötödik legrosszabb eredmény, ami persze visszaigazolja azokat a felméréseket – például az OTP Öngondoskodási Index vizsgálatát – is, amelyek az alacsony öngondoskodási hajlamot azzal hozzák összefüggésbe, hogy a magyar polgárok csaknem háromnegyede szerint főleg az állam feladata az időskor anyagi biztosítása.
Magyarország egyébiránt továbbra is alulteljesít pénzügyi tervezésben – a 2010-es 32 és a 2015-ös 25 százalékkal szemben a legfrissebb felmérés szerint csak a megkérdezettek ötöde nyilatkozott úgy, hogy a háztartásában készítenek költségvetést a bevételek, kiadások alakulásáról.
A fentiek miatt aligha meglepő, hogy a pénzügyeink nyomon követésében a kétharmados vizsgálati átlagtól is jócskán lemaradva, utolsó helyen végeztünk 46,9 százalékos értékkel, miközben nyugati szomszédaink, az osztrákok 85 százaléka folyamatosan monitorozza a költéseit.
(Borítókép: maximumdesignstudio, PuzzlePix/Shutterstock)
