Akik régóta követik az Európai Bizottság egységes társasági adóalappal kapcsolatos törekvéseit emlékezhetnek arra, hogy már voltak hasonló, ámde meg nem valósult kezdeményezések ebben a tekintetben az elmúlt évtizedben. Ezeket a kezdeményezéseket váltja most a BEFIT. A társasági adó adóalapjának közös számítási keretrendszerét azon multinacionális vállalatcsoportoknak lenne kötelező alkalmazni, amelyeknek az éves összesített árbevétele eléri, illetve meghaladja a 750 millió eurót. A kötelező alkalmazás ezen küszöbértéke igazodik a globális minimumadó alkalmazásának küszöbértékéhez. A kötelezett vállalkozások körét ugyanakkor szűkíti, hogy a BEFIT a 75 százalékos tulajdonosi hányadot elérő vállalkozások alcsoportjára korlátozódik. A javaslat szerint az új irányelv alkalmazása meghatározott feltételek teljesülése esetén olyan multinacionális vállalatcsoportoknak is kötelező lenne, amelyeknek a végső anyavállalata, székhelye harmadik országban található, de rendelkeznek az EU területén székhellyel rendelkező vállalkozásokkal.
A globális minimumadóhoz hasonlóan a kiindulópont a számviteli adózás előtti eredmény. Ennek érdekében a BEFIT-csoport minden egyes tagjának ugyanazt a számviteli standardot kell alkalmazni. Az alkalmazott számviteli standard az EU által elfogadott, vagy a nemzeti számviteli szabályozás (GAAP) vagy a nemzetközi pénzügyi beszámolási standard (IFRS) lehet. Az egyszerűsítés érdekében a BEFIT javaslat a globális minimumadóval való összehasonlításban a kiigazításokat egy szükséges minimumra korlátozza. A BEFIT egyik legjelentősebb eleme és célja, hogy egyrészt egyszerűsítse a transzferár-megfelelést, másfelöl pedig az EU-n belül bezárja a transzferárazás agresszív adótervezési célokra történő használatának kiskapuit.
„Jelentős egyszerűsítés lenne, ha a BEFIT alkalmazására kötelezett, illetve az azt választó multinacionális vállalatcsoportok az „egyablakos ügyintézés” keretében egy tagállam adóhatóságánál tudnának bejelentkezni, és a társasági adóval kapcsolatos minden kötelezettségüknek eleget tenni” – mondta Póczak Ferenc, a Deloitte adóosztályának partnere. A tervek szerint az adóellenőrzés és a vitarendezés továbbra is az egyes tagállamok szintjén maradna, de bizonyos esetekben az adóellenőrzéseket a meglévő jogszabályi keret alapján közösen kell elvégezni. A javaslatcsomag több kérdést is felvett és a korábbi tervekhez hasonlóan a részleteket még ki kell dolgozni. „Kérdésként merül fel, hogy a gyakorlatban ténylegesen segíteni fogja-e a BEFIT az éppen bevezetett globális minimumadó kalkulációját, illetve valóban adminisztrációs egyszerűsítéssel és költségcsökkentéssel jár-e ez a kezdeményezés” – hangsúlyozta Reich András, a Deloitte adóosztályának szenior menedzsere. A javaslat szerint a BEFIT szabályokat 2028. január 1-ig kellene az EU tagállamainak a nemzeti jogukba átültetniük, tehát még van idő a részletek kidolgozására és a felmerülő bizonytalanságok feloldására.
Borítókép: Shutterstock
