Az átlagos választót nem különösebben érdekli, miként is alakul az államháztartási hiány GDP-arányos mutatója, vagy éppen mekkora ütemben csökken az adósságráta. Ahogy az sem, hogy az egy főre jutó befektetések terén hol tartunk. Ellenben a választópolgár egy dolgot biztosan tud és észlel. Mégpedig azt, hogy a 2008-2009-es állapotokhoz képest – mikor is majdnem összejött az államcsőd, és ha nem jön az IMF-EU-hitelkeret beszakadunk – mit is jelent a stabilitás, a biztonság témaköre.
Bármilyen meglepő, az úgynevezett pénzpiaci észjárás sem esik ettől túl távol. Olyannyira, hogy a befektetők is azt szeretik, ha pénzük biztonságosan kamatozik, kilengések helyett pedig stabilitás van. Az extrém helyzeteket senki sem szereti finanszírozni. 2006-ban az áfát politikai okból csökkentették, és a parlamenti választások után össze kellett “hozni” egy pár száz milliárd forintos megszorító csomagot, hogy tíz (!) százalék alatt maradjon a hiány. De visszagondolhatunk 2002-re is, amikor az MSZP-SZDSZ-kormány száz napos programmal vitte “eladósorba” Magyarországot.
Akkor, amikor szóba kerülnek a fenti témák, a finanszírozók szemeit sem homályosítják el az ideológiai ügyek. Ők is azt nézik, hogy betartja-e szavát a kormány. A pénzpiaci szereplők pontosan tudják, hogy Orbán Viktor mindent megtesz a lehető legalacsonyabb költségvetési deficitért, a gazdaságpolitikai kiszámíthatóságért, valamint a kormányzati döntések átláthatóságáért.
Summa summarum: ha nem fegyelmezett az államháztartás – vagyis szó sem lehet választási költségvetésről -, továbbá amennyiben nem vagyunk befektetésre ajánlottak, és nem növekszik a gazdaság, nincs kiszámítható jövőkép, lemondanak rólunk a finanszírozók.
Ha elolvassa bárki is a ma megjelent pénzpiaci véleményeket, az derül ki belőlük, hogy a gazdasági szakértők – mivel folytonosságot látnak – kedvezőnek ítélik a Fidesz-KDNP kétharmados választási győzelmét. Minden mindennel összefügg tehát, a társadalmi felhatalmazás a pénzügyi stabilitással, az pedig a (reál)gazdasági növekedéssel.
Hogy el ne feledjük: nyolc-kilenc éve az ország padlón volt. A 2010-ben felálló kormány pedig az alapozással kezdte. Most az alapok jók. Eközben stratégiai irányvonallá vált a laza jegybanki és a feszes költségvetési politika. A jelek szerint pedig tudjuk teljesíteni az euró használatához szükséges szigorú feltételeket.
Úgyhogy nem pusztán a Fidesz-KDNP választói örülnek a vasárnapi választásokat követően, hanem a hazai és a külföldi befektetők, finanszírozók is. Pénzük ugyanis biztonságban van.
Borítófotó: @macrovector, Freepik
