Katalónia 5,34 millió szavazópolgárából 2,26 millióan szavaztak, ami 42,3 százalékos részvételt jelent. Közülük 2,02 millióan voksoltak a régió függetlenségére, hozzávetőleg 8 százalék nem támogatta, a többiek érvénytelen vagy üres szavazólapot dobtak az urnába – ismertette. Hozzátette: 15 ezer szavazat számlálása még folyamatban van, a spanyol rendőrség által lefoglalt szavazólapok tartalmát pedig nem ismerhetik.
A La Vanguardia című lap internetes kiadása szerint a katalán szavazók 6,8 százaléka nem támogatta a régió kiválását Spanyolországból.
A rendőri brutalitás elleni tüntetés jegyében két szakszervezet és több csoportosulás keddre általános sztrájkra szólított fel.
Dolors Lobet, a legnagyobb spanyol dolgozói szakszervezet regionális szóvivője úgy fogalmazott, hogy "ütőképes válaszra" van szükség az elnyomással szemben. Hétfő délre tüntetéseket jelentett be a katalóniai polgármesteri hivatalok előtt. Spanyolország másik legbefolyásosabb szakszervezeti szövetsége, az UGT viszont hétfőn készül döntést hozni a sztrájkról.
Jordi Cuixart, az Ómnium Cultura nevű szeparatista mozgalom vezetője szintén általános sztrájkot sürgetett.
Rajoy: nem volt önrendelkezési népszavazás
Nem volt önrendelkezési népszavazás Katalóniában, az állampolgárok pedig megállapíthatták, hogy a jogállam "erős és hatályos" – jelentette ki Mariano Rajoy spanyol kormányfő vasárnap esti sajtótájékoztatóján Madridban
"Megbukott egy folyamat, amely csak arra szolgált, hogy elhintse a megosztottságot, szembeállítsa az állampolgárokat, és nem kívánt helyzeteket provokáljon. Csak arra szolgált, hogy súlyos kárt okozzon az együttélésnek, amelyet minél előbb el kell kezdenünk helyrehozni" – fogalmazott a politikus.
Mint mondta, kizárólag a törvény szerint jártak el, és a jogállam megmutatta: megvannak az eszközei, hogy megvédje magát egy ilyen komoly támadástól. Kifejtette: a történtekért ez egyetlen felelősök Katalóniában azok, "akik előmozdították a törvényesség és együttélés megtörését".
Megállapítása szerint Katalóniában a többség nem vett részt a "szecesszionisták forgatókönyvében", és megköszönte civilizáltságukat, amiért ellen tudtak állni "a legrosszabb populizmus" hívásainak, és köszönetet mondott az Európai Uniónak és a nemzetközi közösségnek a támogatásért. Bejelentette: kezdeményezi, hogy a spanyol parlament pártjaival közösen értékeljék a helyzetet.
Szakértő: véget kell vetni a "süketek párbeszédének"
Dabis Attila, a Budapesti Corvinus Egyetem doktorandusza az M1 csatornán úgy fogalmazott: a visszhangok alapján a nemzetközi közösség elismeri, hogy a spanyol hatóságoknak joguk volt beavatkozniuk, ugyanakkor a történtek után nehéz elképzelni, mit ígérhet Madrid, ami a katalánok számára elfogadható egyezség lenne.
Hozzátette: a függetlenségi törekvéseket jó néhány éve, a baszkföldihez hasonló pénzügyi autonómia megadásával konszolidálhatta volna a központi kormányzat.
Megjegyezte, a katalán félnek is az lesz az érdeke, hogy előbb-utóbb tárgyalóasztalhoz üljön, hiszen a skóciai, vagy a Kanada francia ajkú tartományában, Québecben tartott referendumtól eltérően nem egyezségen alapulva, hanem egyoldalú döntéssel írták ki a népszavazást.
Borítókép: MTI/AP//Bob Edme
