A francia újságírók félnek beszámolni a valóságról

Hírek
Két bevándorló került őrizetbe hétfőn egy két nappal ezelőtti tűzesettel kapcsolatban, amelyben egy 85 éves holokauszttúlélő nőt gyilkoltak meg brutálisan Párizsban. A rendőrség antiszemita jellegűnek minősítette a gyilkosságot. A szépkorú hölgyre, Mireille Knollra 11 késszúrás után gyújtották rá házát. Az egyik elkövető a szomszédja volt, a másik annak egy hajléktalan barátja. A francia sajtó viszont furcsán hallgat.

Az eset durvasága elképesztő, akárcsak az, hogy mekkora visszhangja volt az esetnek a francia sajtóban. Alig lehetett ugyanis a történtekről olvasni. Igazi “hírverése” akkor lett az ügynek, amikor az áldozat unokája Twitter-üzenetet juttatott el az Actualité Juive nevű hetilaphoz. Ebből kiderült, hogy a rendőrség elfogta a gyanúsítottakat és egyikük korábban megerőszakolt egy 12 éves kislányt is.

Mi lehet az oka annak, hogy az eset nem ütötte át a francia sajtó ingerküszöbét?

Múlt hét pénteken sajnos újabb terrortámadás történt Franciaországban. Radouane Lakdim, a 25 éves marokkói bevándorló ámokfutása végén 4-en haltak meg és többen megsérültek. A szörnyű terrorcselekményt az elkövető húga úgy kommentálta: csak azt sajnálja, hogy nem haltak meg többen. 

A magyar köztévé munkatársai Carcassonne egyik kerületében, az elkövető háztömbje előtt próbáltak bejelentkezni. El sem jutottak azonban a kamera felállításáig, mivel rögtön megfenyegették őket. “Megfenyegettek, hogy távozzunk innen, mert nincs jogunk itt lenni, azt mondták, ha nem megyünk el, nagy kövek vannak a környéken, amelyek ránk eshetnek” – nyilatkozta Tóth Hajnalka, az MTVA tudósítója az esetről. Elmondta: úgy döntöttek, távolabb mennek és csak a bejelentkezés erejéig állnak oda. Ez sem sikerült. Ekkor egy másik helyi ment oda és magyarázta el nekik, hogyha maradnak, akkor megbánják. Carcassonne egyik legrosszabb hírű negyedében történt mindez, amely gyakran kerül be a hírekbe különféle balhékkal, illetve drog ügyletekkel kapcsolatban.

Erről a területről, de Franciaország-szerte több helyről is lehetett már olyan híreket hallani, hogy a sajtó munkatársait különféle módokon megfenyegették vagy elüldözték. Így hát a fentebb feltett kérdésre, hogy miért nem ütötte át az eset a sajtó ingerküszöbét, egyértelműen a félelem a válasz. 2015 óta ugyanis Franciaországban a terrorcselekmények száma megugrott, kialakultak olyan no-go zónák országszerte, ahol már az iszlám határozza meg a hétköznapokat, nem pedig a jogállam. Mit is jelent ez? A nők nem léphetnek fedetlen arccal az utcára, nem mehetnek be kávézókba, nő a törvényszegések és az erőszakos bűncselekmények száma. Ezt érzik az újságírók, televíziós közvetítők is, akiknek a tűzvonalban kéne hírt adniuk a mindennapok történéseiről. Érthető ez, hiszen én sem mennék nyugodtan olyan helyekre, ahol az életem veszélyben forog.

A tragikus körülmények közt elhunyt hölgy unokája, Jennifer Knoll azzal indokolta Párizsból Izraelbe költözését, hogy nem érezte biztonságban magát. Mint írta: “a nagymamámat 11-szer megszúrta muszlim szomszédja, akit nagyon jól ismert. Felgyújtotta a lakásunkat. Semmit nem hagyott meg, semmilyen emléket. Se egy levelet, se egy fotót. Semmit. Csak a könnyek maradtak.” Ugyan a legtöbben nem szánják magukat az országváltásra, de sokan költöznek új környékre az országon belül. Carcassonne említett negyedéből is sokan elköltöztek már, mert nem érezték magukat biztonságban. Ez a helyzet abban az országban, ahol még 10 százalék alatt van a muszlim bevándorlók aránya. Mi lesz, ha még ennél is többen lesznek?

Borítófotó: defransevakantiedagen.nl