A Fidesz-KDNP 13 mandátumot szerzett az EP-választáson

Hírek
Óriási fölénnyel a Fidesz-KDNP nyerte az EP-választást Magyarországon. A választásra jogosultak 43,37 százaléka járult az urnákhoz. Az exit pollok szerint az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót.    

A vasárnapi európai parlamenti (EP-) választáson, a Nemzeti Választási Iroda (NVI) előzetes adatai szerint, a szavazatok 99,98 százalékának összeszámlálása után a pártokra leadott szavazatok száma a következő:

  • FIDESZ-KDNP – 1 789 623 (52,26 százalék)
  • DK – 555 246 (16,21 százalék)
  • MOMENTUM – 339 177 (9,90 százalék)
  • MSZP-PÁRBESZÉD – 228 319 (6,67 százalék)
  • JOBBIK – 219 706 (6,42 százalék)
  • MI HAZÁNK – 113 657 (3,32 százalék)
  • MKKP – 89 855 (2,62 százalék)
  • LMP – 74 693 (2,18 százalék)
  • MUNKÁSPÁRT – 14 401 (0,42 százalék)

A leadott szavazatok alapján a mandátumok megoszlása a következő: FIDESZ-KDNP: 13, DK: 4, MOMENTUM: 2, MSZP-PÁRBESZÉD: 1, JOBBIK: 1.

Fotó: Nemzeti Választási Iroda / Valasztas.hu

A leadott szavazatok alapján a következő pártok nem szereztek mandátumot, mert nem érték el az öt százalékos bejutási küszöböt: a MI HAZÁNK, az MKKP, az LMP és a MUNKÁSPÁRT.

Orbán Viktor: rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk

Korszakos győzelemnek nevezte a Fidesz-KDNP EP-választási eredményét Orbán Viktor miniszterelnök, a Fidesz elnöke vasárnap este a kormánypártok választási eredményváró központjánál, a Bálna előtti téren.

„Rekordrészvétel mellett rekordgyőzelmet arattunk” – jelentette ki a kormányfő.

A magas részvétellel Magyarország azt bizonyította, hogy európai nemzet, európai ország, Európában van a helyünk, Európa a mi hazánk is, ezért meg is akarjuk változtatni – mondta.

Az Európai Néppárt adja a legnagyobb frakciót

A várakozásoknak megfelelően az Európai Néppárt (EPP) adhatja majd a legnagyobb frakciót az Európai Parlamentben a választásokról közzétett exit pollok vasárnap esti első összesítése szerint.

  • Az EP mandátumbecslése alapján a konzervatív erőket tömörítő pártcsalád, azaz az EPP 178 képviselőt küldhet az Egyesült Királyság európai uniós kilépésének halasztása miatt a ciklus elején ismét 751 tagú testületbe.
  • A második helyezett szociáldemokratáknak (S&D) az összesítés szerint 147 mandátumuk lehet.
  • A liberális frakciónak (ALDE) Emmanuel Macron francia elnök pártjával együtt 101 mandátuma lehet.
  • A zöldek frakciója 70 tagú lehet, s így megelőzné a jelenlegi harmadik legnépesebb képviselőcsoportnak számító Európai Konzervatívok és Reformereket (ECR), amely a brit kormánypárttal kiegészülve 60 helyre számíthat ebben a régi-új konstellációban.
  • A hatodik legnagyobb frakció 57 képviselővel a Matteo Salvini olasz belügyminiszter által létrehozott, radikális jobboldali Népek és Nemzetek Európai Szövetsége, amelynek elődje a Szabadság és Nemzetek Európája (ENF) volt.
  • Ezt követi 56 képviselői hellyel az olasz Öt Csillag Mozgalom és a Nigel Farage vezette Brexit Párt szövetsége, amely eddig Szabadságjogok és Demokrácia Európája Mozgalom (EFDD) néven működött.
  • A legkisebb frakciót a patkó bal szélén ülő Egyesült Európai Baloldal – Északi Zöld Baloldal (GUE-NGL) fogja adni, előreláthatólag 41 mandátummal.
  • A függetlenként politizálóknak nyolc mandátumot jósolt az EP, az „egyéb” kategóriába pedig 33 képviselőt soroltak, róluk egyelőre nem tudni biztosan, hogy melyik frakcióba fognak beülni, ha egyáltalán valamelyikbe.

Külön csoport létrehozásához minimum 25 képviselőnek kell megállapodnia legalább hét uniós tagállamból.

Az előzetes adatok szerint átlagosan körülbelül 49-52 százalékos volt a részvétel, ami magasabb, mint az elmúlt húsz évben bármikor. Legutóbb, 2014-ben ez a szám 42,61 százalék volt – jelentette be az Európai Parlament szóvivője a brüsszeli eredményvárón.

Jelenleg az EPP-nek 217, az S&D-nek 186, az ECR-nek 75, az ALDE-nak 68, a zöldeknek és a GUE-NGL-nek 52, az EFDD-nek 41, az ENF-nek 37 képviselője van.

A frakciók közötti erőviszonyok kihatással lehetnek a jogalkotási eljárások mellett az Európai Bizottság elnökének és tagjainak jóváhagyására is, illetve az EP-s szakbizottságoknak is tükrözniük kell a testület politikai összetételét.

(Borítókép forrása: MTI/EPA/Clemens Bilan)

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink