Egyértelmű ugyanis, hogy amit ma a tányérunkra teszünk, annak holnap nagy hatása van a környezetre. Mivel az egészségesebb és fenntarthatóbb táplálkozás kéz a kézben jár, ezért érdemes olyan fenntartható étkezési gyakorlatokat kialakítanunk, amely úgy segíti egészségünk megőrzését, hogy közben a bolygó egészségét is szolgálja.
Mert ha például a bolygónkon abszolút felhagynánk az élelmiszer-pazarlással, akkor az emberiség teljes károsanyag-kibocsátásának 8 százalékát megszüntetnénk. Így tehát a bolygónkért való étkezés a környezeti lábnyomunk csökkentésének egyik egyszerű és hatékony módja lehetne – állítja Carolyn Steel, a nagy sikerű How Food Can Save the World (Hogyan mentheti meg az élelmiszer a világot?) című könyv szerzője.
Szavai szerint mindez történhet a hús- és halcsontok tartósításával és az ehhez kötődő alapanyag-készítéssel, de az is lehet, hogy a lehető legtöbb gyümölcsöt vagy zöldséget teljesen elfogyasztjuk. „A héj, a magok, a levelek azért értékes tápanyagok, mert ezekben vannak a fitonutriensek, más néven fitokemikáliák, amelyek a növényi eredetű ételeinkben található, jótékony hatású vegyületeket takarják” – mondja, példaként említve azt az angolszász világban terjedő új trendet, amelyben a nyugati világ kulináris előítéleteit legyőzve a banánhéjat is felhasználják az ételek főzéséhez.
Az élelmiszer-felhasználáshoz kötődő fenntarthatóság egyik alapelvét Patrick Holden, a brit karitatív szervezetként működő Sustainable Food Trust vezérigazgatója így fogalmazta meg: „A jó étkezés otthon kezdődik, és az egyik legfontosabb dolog, amit a bolygó jövője érdekében tehetünk, hogy minimalizáljuk az élelmiszerek szállításával megtett kilométereket. Ezért az alapélelmiszereknek olyanoknak kell lenniük, amelyek tökéletesen megteremnek az országban.” Kiegészítve azzal, hogy mindig igyekezzünk megérteni azt a történetet, ami az általunk elfogyasztott ételek – legyen az növényi vagy állati eredetű – mögött áll. Ha tudjuk, ki állította elő az élelmiszert, akkor elszámoltatható előttünk, és nagyobb valószínűséggel törődik is velünk” – tette hozzá.
A saját egészségünket és a bolygó épségét is szolgáló élelmiszerek és fogyasztásuk kapcsán a Harvard Egyetem égisze alatt működő Harvard T. H. Chan School of Public Health táplálkozási tanácsadása öt pontot emel ki.
Helyezzük előtérbe a növényeket
Az optimális étrend részeként a tányér felét zöldségekkel és gyümölcsökkel töltsük meg. De ha étkezésünket más növényi eredetű ételek köré tervezzük, a bolygónak az is jót tesz, mert segít csökkenteni az édesvíz-felhasználást és az erdőirtást.
A hús minimalizálása
Az egészséges táplálkozás keretében csökkentsük a vörös húsok mennyiségét, amit inkább kiegészítőként, mint főételként kezeljünk. A hústermelés jelentősen hozzájárul az üvegházhatású gázok kibocsátásához – különösen a marhahústermelés esetében –, és a környezeti teher tovább mélyül azzal, hogy az állattenyésztés és az állatok szállítása is több élelmiszert, vizet, földet és energiát igényel, mint a növényeké. Azért, hogy olyan legyen a táplálkozásunk, ami a saját magunk és a bolygónk egészségét is szolgálja, érdemes megfontolni azt, hogy nem húsból készült fehérjéket is válasszunk, amilyenek például a diófélék és a hüvelyesek.
Ugyanakkor azt is jó tudni, hogy a vörös hús mértékkel fogyasztva igen tápláló, és növeli a növényi táplálékokban lévő tápanyagok biológiai hozzáférhetőségét is. „Az ember nem véletlenül fejlődött együtt a füvet fogyasztó állatokkal” – fejti ki ezzel kapcsolatban Carolyn Steel, kiegészítve azzal, hogy „A fű tápanyagokban gazdag, de mi nem tudjuk megemészteni. Ezért eszünk olyan állatokat, amelyek képesek rá.”
Válasszunk új halfajtákat is
A hal jó választás az egészséges étkezéshez, de ha a különlegesebb fajtákat is kedveljük, arra is figyeljünk, hogy egyes fajok esetében ma már fennállhat a túlhalászás veszélye, vagy az, hogy olyan módon tenyésztik, ami károsítja a tengeri környezetet. Ha az általunk kiválasztott halfajta a fenntarthatóság szempontjából a „kerülendő” listán van, érdemes megfontolni néhány más, új tengeri élelmiszer kipróbálását.
Keressük a helyit
A termelői piacok felfedezése segít megtalálni a helyben termesztett friss termékeket, de ugyanilyen fontos, hogy találkozhatunk azokkal az emberekkel is, akik megtermelik az élelmiszert. Az ilyen kapcsolatok a tanulásra is lehetőséget adnak, hiszen megtudhatjuk, hogyan termesztették az élelmiszer-alapanyagot, mikor szedték le, és hogyan kell igazán jól, vagy a megszokottól eltérően elkészíteni.
Étkezzünk tudatosan
Az egyik legegyszerűbb dolog, amit a fenntarthatóbb táplálkozás érdekében tehetünk, az, hogy gyakoroljuk a tudatos étkezést. Ha arra koncentrálunk, hogy mit eszünk, azon is elgondolkodunk, hogy honnan származik az étel, és miként táplálja a testünket. Ráadásul az éhségjelzésekre való ráhangolódás abban is segít, hogy ráérezzünk, ha esetleg nincs is szükségünk annyi ételre, mint amennyit gondolnánk, és ennek megfelelően átméretezhetjük az étkezéseket. Ha jobban odafigyelünk arra, hogyan étkezünk, és az „összképre” gondolunk, megváltoztathatjuk az élelmiszer-fogyasztásunkat, csökkenthetjük az élelmiszer-pazarlást- és közben még arra is ösztönzést kaphatunk, hogy fenntarthatóbb élelmiszerforrásokat keressünk.
Az új megközelítést mi sem mutatja jobban, mint az, hogy miközben a nyugati világban a banánhéj az eldobandó kategóriába tartozik, a világ más tájain messze nincs így. Ráadásul a globális gasztronómia térnyerése kapcsán ma már a világ más tájain is változik a helyzet, és az első megbotránkozás után a banánhéjnak is van esélye, hogy hasznos táplálékként tekintsenek rá.
Ennek kapcsán a bangladesi származású brit tévés szakács, Nadiya Hussain kifejtette: a bengáli konyha tradicionális alapanyaga a banánhéj, ahol természetes, hogy megfőzik, vagy – miként Banglades mellett India-szerte is – szószt készítenek belőle. Nem beszélve arról, hogy a vegán étrend térnyerésének köszönhetően a banánhéjat ma már többféle vegán termékben (vegán bacon, vegán pulled pork), süteményekben és currys mártásokban is felhasználják, miközben Japánban is főzve vagy smoothie-ba keverve fogyasztják.
A legújabb fejlemények sorába illik az is, hogy az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hivatal (FDA) engedélyt adott a TCI Co. által fejlesztett, banánhéjból és banánporzóból készült étrend-kiegészítők forgalmazására. Így a tajvani cég mondhatja el magáról először, hogy olyan hivatalosan is engedélyezett étrend-kiegészítőket állít elő, amelyek banánból készültek. A széles merítési lehetőséget mutatja, hogy a Happy Banana fantázianevű termékek között olyan, banánhéjkivonatból készült por is szerepel, amelynek alapanyaga a törpe banán (Musa acuminata) héja.
Borítókép: illusztráció/Fotó: MTVA/Nagy Zoltán
